Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-205

160 CCV. SZÁM. A kataster nyilvántartása. A katasteri tulajdonokban történhető minden változásokat figyelemmel kisérni, azokról rendes könyveket vezetni, az egyenes adók igazgatóinak teendőihez tartozik. A változási munkálatok megtételére a polgármester egybehivja a községi kirovókat (répartiteurs), hogy ezek az adóivet megvizsgálják s ebben a birtokviszonyokban történt változásokat megjelöljék. E változási munkálatok lényegileg abban állanak, hogy azon tulajdonos neve mellől, ki valamely jószágot vagy más fekvőseget eladott, az illető tétel kitöröltetik s az uj tulajdonos neve raellé iratik, ha pedig ez az adóiven még elő nem fordulna, számára egészen uj tétel nyittatik. A változási bevallások adóivi kivonatok által eonstatáltatnak, mely kivonatok „feuilles de declaration des mutations" név alatt ismeretesek, E kivonatok az adórónok (contrôleur) által az egyenes adók igazgatójának adatnak át és alapul szolgálnak a katasteri telekkönyvön teendő változásoknál, A tulajdon változások az érdekelt félnek sürgetésére jegyeztetnek fel ; e feljegyzésben az an nak tárgyát képező fekvőség, valamint a veletörtént változás pontosan körüliratik. Mig e változás bejegyezve nincsen, mindenkor az előbbi tulajdonos marad adókötelezett. Átalános elv, hogy a történt változások csakis a felek kivánatára jegyeztetnek meg a katasteri telekkönyvben ; hivatalból csak a felek távolléte esetében, ha ugyan a fekvőség iránt semminemű kétség fenn nem forog. A községi kirovók közreműködése csak lényeges esetekben vétetik igénybe, milyenek például ha arról van szó, hogy a telek könyvből valamely adómentessé lett telek kitöröltessék vagy abba az újból adókötelezetté vált beirassék stb. Az eddigiekben vázolt katasteri müveietek egyedül csak arra szolgálnak, hogy az egyes községekben belül levő birtokosok adóterhe között az igazságos arány fentartassék. De a községek, kerületek, megyék s egyátalában az ország földadó-főösszegének meghatározására soha sem használtattak. Az érintett 1807. évi törvények czélja ugyan az volt, hogy a katasteri müveletek nyomán nyerendő eredmények az egyes megyék, kerületek és községek földadó-coutingensének megállapítására is alapul vétessenek. Da e czélzattal a fraueziák már a munkálatok folyama alatt (1821. július 26-án kelt törvény) végleg elállottak, s a megyék, kerületek, községekre 1821-ben felosztott földadó főösszege mai napig is ugyanaz maradt, bár egyes megyék 10—20 százalékkal tul vannak terhelve a többi megyékkel szemben. 1851. évben a császári kormány az egyenetlenségek elhárítására a pénzügyi tisztviselők által uj becslést eszközöltetett ugyan, de a becslések eredménye máig sem alkalmaztatott az egyes községek., kerületek, illetőleg megyék adóterheinek arányosítására. Az idézett 1821. évtől kezdve a katasteri munkálatok költsége kizárólag a községek által viseltetik. Az 1851. évi augustus 7-én kelt törvény még tovább ment, kijelentvén, hogy azon községek, melyeknek katastere 30 évesnél idősebb, uj katastert készíthetnek, s igy a kataster-készités kizárólag községi ügygyé tétetett. • II. Iparjegyadó. Az iparjegyadó Francziaországban az 1791. évi márczius 17-kén kelt törvény folytán lépett életbe. Rá nemsokára 1793-ban eltöröltetett; a köztársaság III-ik évében azonban ismét vissza-