Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-205

158 CCV. SZÁM. Hányadadóul csak az ipar-jegyadó vétetik. Ennek jellemző vonása abban áll, hogy ennél a törvényhozás által az egyen iparosok által adótételek, illetőleg hányadrészek állapittatik meg, mely bizonyos üzleti jövedelem után adóul fizetendő. E szerint az ipari jövedelmek után beszedendő adó nem változhatlan összegben, hanem csak valószinüségü számítás szerint irányoztatik elő. Rendeltetésüket illetőleg az egyenes adók két részre osztatnak: átalános országos czélra szolgáló állami adókra (fonds pour dépenses générales), s külön czélokra szolgáló pótlékokra (fonds pour dépenses specielles). A pótlékok (centimes additionnel) legnagyobb részt a megyék s községek közigazgatási költségeire fordittatnak ; de ezek által fedeztetnek az országos adók behajhatlanná vált hátralékai miatt előállott hiány s egyéb országos rendkivüli szükségletek is. E szerint a pótlékok eloszlanak átalános, megyei, községi, rendes vagy rendkivüli, s a szerint, a mint kivetésüknek okvetlen meg kell történnie ; vagy pedig ez az illető kivető megyei, vagy községi tanács tetszésére bizatik, köteles vagy tetszés szerinti pótlékokra (centimes additiones généraux, départementaux, communeaux, ordinaires et extraordinaires, obligatoires et facultatifs). Áz országos czélu pótlékok a nemzetgyűlés, a megyei s községi czélokra szánt pótlékok pedig a megyei, illetőleg községi tanács által szavaztatnak meg. I. Telekadó. A jelenleg fennálló telekadórendszer kiindulási pontját az 1790, november 23-án kelt törvény képezi, mely szerint az addig fennállott különféle jobbágyi adók helyett átalános telekadó vitetett be. E törvény a franczia köztársaság VII. évének frimaire hava 3-án (1798. november 23-án) kelt törvény által eltöröltetett, s ez utóbbi törvény képezi ma is a franczia telekadó alaptörvényét. E szerint a telekadó tárgyát a földbirtokok és épületek s alapját azok tiszta hozadéka képezi. Tiszta hozadékul vétetik : a) a földbirtokokból a nyers hozadéknak az a része, mely a megmunkálás, vetőmag, aratás és betakarítás költségeinek levonása után fenmarad ; b) a házaknál pedig a lakértéknek az a része, mely a romlási, fentartási s javitási költségek levonása után megmarad. Ennek fejében lakházaknál a lakérték V4 része, gyáraknál V

2 része vonható le. A nyers hozadék földbirtokosoknál több év termése átlaga alapján számíttatik ki ; épületeknél pedig a telek földhaszna, és a lakérték nyomán. A háztelkek a legjobb minőségű szántóföldekkel egybehasonlitva becsültetnek meg, s a becsű eredménye levonandó a lakbérértékből: az igy megmaradó rész szolgáltatja azután a tiszta hozadék kiszámításánál figyelembe veendő nyers hozadékot. Kivétetnek a földadó alól az országos törvényhatósági s községi czélokra szolgáló utak, utczák, hidak, valamint az állam tulajdonában lévő erdők. Kiszárított mocsárok adóilletménye, a kiszárítás befejeztétől számított huszonöt évig nem emelhető.