Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-205
CCV. SZÁM. 139 A jövedelem megállapításoknál támpontokul szolgálnak : a) a földbirtokból húzott jövedelemnél a haszonbér-szerződések, melyek előkövetelhetők. Ha ily szerződések nem volnának, becslésnek van helye. Az ebbeli jövedelemnél támpontul vétetik még ezenkívül a szegényügyi adó is ; b) a haszonbérletben jövedelemnél hasonló támpontok használtatnak. Ha a bérlő által nagy obbszerü jövedelmet hajtó befektetések tétettek, nem a bérösszeg, hanem a szegényügyi adó vétetik kivetési mérvül ; c) nyilvánosan vezetett intézeteknél (shedula C) az üzleti könyvek; d) az ipari jövedelemnél (shedula D) a törvény által semmi bizonyos támpont nem jelöltetvén ki, a gyakorlatban leginkább az üzlet kiterjedése, az üzleti szerek, üzleti kiadások stb. vétetnek támpontokul. Az üzleti könyvek előmutatása csak felebbezés esetében követelhető ; e) a fizetéseknél (shedula E) az összes fizetés. Megállapítván a főbiztosok ez alapokon az egyes adókötelesek jövedelmét, illetőleg adóját, azokat az illetőkkel közlik azzal a felhívással, hogy a kik magukat túlterhelve találnák, legkésőbb 14, illetőleg 10 nap alatt felebbezést nyújthatnak be. Felebbezhet az adóhivatali felügyelő, valamint az adóköteles is. A felebbezéseket a főbiztosok intézik el, a mire nézve ezek, a mi különösen a földbirtokosokat illeti, megesketett szakértők által becsléseket eszközömétnek, bérszerződések s egyéb okiratok felmutatását követelhetik, a kereskedőktől s iparosoktól pedig Írásbeli nyilatkozataikat s könyveik megtekinthetését kivánhatják. Az iparosoknak (shedula D) jogukban áll ezenkívül a főadóhivatali külön biztosokhoz felebbezni (kik azért is, de meg átalában az ügymenet szemmelkisérése végett az országot időnként beutazzák), kik a felebbezést hasonló alapokon és eljárás szerint vizsgálják meg, mint a főbiztosok. Az itt vázolt rendes eljáráson kívül a D) shedula alá tartozó iparosok kivánhatják, hogy jövedelmük, illetőleg adójuk közvetlenül a főadóhivatali külön biztos által állapittassék meg ; a mikor vallomásaikból a helyi közegek mit sem tudnak meg. Ez esetben ugyanis a valíományok az adókivető utján ugyan, de zárt levélben juttatnak a külön biztos kezéhez, ki azokat az adófelügyelővel véleményadás végett közli, s attól nyert felvilágosítás után az adótételt megállapítja. Ha az adóköteles ezzel nem elégednék meg, felebbezhet, illetőleg remonstrálhat a főadóhivatalhoz, illetőleg a külön biztoshoz. Végül a D) shedula szerint adózó iparosoknak jogukban áll az is, hogy a rájuk megállapított jövedelemadó fizetésére nézve a külön biztossal több évre szerződésre lépjenek. Adójukhoz ez esetben 5% pótlék csatoltatik, s további valíományok alól a szerződés tartamára felmentvék. Az ily szerződés által az állam, valamint az adófizető is feltétlen köttetik, s a szerződés érvénye időközben csak csalás vagy halál esetében bontható fel. Ily szerződésekre leginkább nagyobb vállalatok és csak akkor lépnek, ha több silány év nyomán jövedelmi adójukat a jövőhez képest csekélynek vélik. V. Ipari szabadalmak. Ezek valamennyien azon korból erednek, midőn az ipar üzésére királyi szabadalom kívántatott. Mostani alakjukban évről évre fizettetnek, s bár több tekintetből a közvetett fogyasztási adók függelékéül, s indirect adóknak tekinthetők, mégis tekintettel arra, hogy a többi európai törvényhozások az efféle adókat részben az egyenes adókhoz sorozzák, s csakugyan eredményükben gyakran egyenes adózásra vezetnek, legczélszerübbnek látszott az egyenes adók közé ezeket is felvenni. 18*
