Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-205

CCV. SZÁM. 7 üzletében számba veendő forgó tőkét képvisel, viszont pedig a hordókban fekvő érték a bor értéke kiszámításánál számba vétetik. Ezen § 3-ik bekezdése egészen kihagyandó, mert az abban foglalt eszme a 20. §-ban nyer megfelelő kifejezést. A 20. § harmadik írj bekezdése gyanánt a 19. § 3-ik bekezdése vétetett, minthogy e helyütt világosabb értelmezést nyer. A 21. § első bekezdése egészen kihagyatott, mert az abban körülírt eljárás a végrehajtásnál tüzetesebben körüliratik. (III. fej.) 23. § a) pont 2 sorában e szó „és" után „a szükséghez képest" és a b) pont 2. sorában szintén „es" után „a szükséghez kéjpest

1 í beillesztetett, hogy a mérnök költségkim élés végett csak ott alkalmaztassák, a hol teendője van. A 26—36-ig terjedő szakaszok kihagyatnak, ezek helyett uj 26. § gyanánt tétetik: „26. §. Az elnököt és a bizottsági tagokat illetőleg póttagokat a kijelölő bizottság közbenjöttével a főispán kijelölésére azon törvényhatóság választja, melynek hatósága alá a becslöjárás tartozik. A bizottsági tagok a becslöjárás különböző vidékein lakó földbirtokosokból választandók, mely czélra a becslöjárás öt lehetőleg egyeulő átjárásra osztatván, minden aljárás után az abban lakó földbirtokosokból három rendes és bárom póttag választandó, arra való tekintettel, hogy ezen három bizottsági tag, illetőleg póttag ált.il a nagy, közép és kisbirtok képviselve legyen. Azon kivételes esetekben, ha a becslöjárás egyes részei különböző hatóságok alá tartoznak az elnököt és a bizottsági tagokat azon törvényhatóság választja, melynek hatósága alá a becslöjárás azon része tartozik, melytől a becslöjárás földadójának nagyobb fele fizettetik ; de ha a kisebb résztől ezen földadónak legalább VIÖ"^*

3 fizettetik, a bizottsági tagokat az érdekelt törvényhatóságok azon arányban választják, melyben az azok alá tartozó részek a becslöjárás földadójához járulnak. A törvényhatóság a pénzügyminister felhívására ennek vételétől számítandó 4 hét alatt gyűlést tartani, s e gyűlésben választani köteles, különben az elnököt és a bizottsági tagokat a főispán, illetőleg a törvényhatóság hasonállású főnöke nevezi ki. A választás, illetőleg kinevezés eredménye az illető becslőj árasban kihirdetendő." Ezen szakaszok kihagyása és az uj 26. §-nak felvétele az átalános indokolásban foglaltak következménye. A 27. uj (37. régi) §. második bekezdése 3. sorában e szó „szavazattal'

1 kihagyatván, helyébe e szavak „szavazat nélkül'

1 tétettek. A 28. uj (38. régi) §. 1. bekezdése 2. sor „két annyi" helyett „három annyi" tétetett; a 3-ik bekezdés 1. sorában „felében"- helyett „harmadrészben", a 2. sorban „fele" helyett „kétharmad" tétetett. Ezen módositások már átalánosságban 'indokoltattak. A fentebb kihagyott szakaszok folytán a 29. uj (39. régi) §-tól 44. uj (régi 54-ig) terjedő szakaszok egygyel magasabb sorszámot nyernek. (IV. fej.) 31 uj (41. régi) §. 2-ik bekezdése 2. sorában e szavak „a művelési ág", a 3. sorban e szavak „teendő ki

il kihagyattak, e szó után „tulajdonos neve

íc zárjel között a 32. §., és e szó „térfogat" után a 35. §. idézendő; a végsorhoz hozzá illesztetett „a művelési ág pedig a 33. §. szerint teendő ki" határozottabb szövegezés végett. A 33. uj (43. régi) szakasz 2. és 3. sorában levő eme szavak: „alatt folytatott rendszer alapján" kimaradnak s helyökbe tétettek: „alatti használat szerint" a tárgy egyszerű meghatározása kedvéért. A 34. (44. régi) §. második bekezdése 2-ik sorában levő e szavak: v

a mennyiben szükséges

1 L kihagyattak, e bekezdés végéhez hozzá illesztetett: „egyszersmind azon földrészleteket, melyeknek művelési ága változott, azon osztályba sorozza, melybe azok a létező telekkönyv osztályzata szerint tartoznának"