Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-205

132 CCV. SZÁM. 1. A mostani kétféle, il. m. telek- s ipari- s személykereseti adó helyett egy átalános osztályés jövedelmi adó hozandó be. Értendő pedig az adóköteles fél jövedelme alatt azon bevételeinek összege, melyeket pénzértékben gazdasági tevékenysége által vagy más jogos módon, levonásával a termelési költségnek, ideértve az adósságok kamatait is, egy év lefolyása alatt szerez magának, és az övéinek fentartására, hasznára és mulatságára, vagy vagyoni viszonyainak javitására fordíthat. Örökségek, hagyatékok, kiházasitások és effélék nem számitandók jövedelemnek, hanem csak azon tőke növekvését képezik, melynek hozadéka esik adó alá. 2. Az adókötelezettség első osztálya az osztáiyadónál a betöltött 18-ik évre állapittatik meg, különben pedig csakis az adókötelezett keresetképessége által határoztatik. A bizottság kisebbsége a 200 tallérnál magasabb jövedelemmel birókat már 18 éven alól is megadóztatni javasolja; raig ellenben a 100 talléron alóli jövedelem mindenkor adómentes. 3. A progressera nézve azon nézetből indult ki a bizottság, hogy az alsóbb osztályok adóterhe a behozni javasolt osztály adó által még nagyobb mirvben ínérséklendő, mint a mennyire ez az egyenletesen emelkedő progressió által történik, mely ennélfogva csak a szorosabb értelemben vett jövedelmi adónál veendő alkalmazásba. A progressió-scala azonban ugy állitandó fel, hogy felötlő ellentétek lehetőleg kikerültessenek. 4. A becslő közegekre nézve nem tartja czélirányosnak a bizottság a bevallási kötelezettségnek az osztályadó alá esőkre való kiterjesztését. A jövedelmi adónál is azok, kiknek adója saját vallományuk alapján állapíttatott meg, elvesztik a következő becslési időszak egész tartamára felszólamlási jogukat. A mi a becslő-bizottságok öszszeállitását illeti, ennél nagyobb községekben a fősúly helybeli lakosokra vetendő. A bizottsági tagság ingyenes hivatal, de ha hosszabb időt vesz igénybe, a munka kárpótlással jár. A bizottság elnökét a pénzügyminister nevezi ki. 5. Az eltitkolás fogalma nem terjesztendő ki azokra is, kik csak vonakodnak a tőlük kívánt felvilágosítás megadásától. Ezek csak felszólamlási joguk elvesztésével és kisebb birsággal büntetendők. Eltitkolásban vétkes, a ki jövedelmére vonatkozólag a becslő-bizottságnak tudva hamis adatokat jelent. Büntetése az eltitkolt jövedelem után járó adó 5—10-szerese. A vázolt bizottsági javaslat nem fcárgyaltatott még a kamarákban. Ötödik rész. Angolország egyenes adói. Az angol egyenes adók, azon sajátságos történeti fejlődésnél fogva, mely ez országnak minden állami intézményét jellemzi, oly sajátságos formákban lépnek fel, hogy csak nehézséggel lehet azokat ugy csoportosítani, hogy adórendszerünkkel csak némileg is összehasonlíthatók legyenek. E végből a következő öt adónem külömböztethető meg, u. m.: 1. aföldadó (Landtaxj ; 2. a házadó; 3. afényűzési (cseléd-, kocsi-, ló-, hajpor-, s czimer)-adók; á. a jövedelemadó (incometax);