Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-205

\n CCV. SZÁM. a) összeirt koldusok és minden személy, ki köztudomásúlag, vagy hebizonyithatólag alamizsnából él, vagy szegénységi segélypénzt huz; b) férjezett nők és családtagok, a mennyiben a családfővel közös háztartásban élnek és külön adóköteles jövedelmük nincs ; c) tényleg szolgálatban álló katonák és altisztek, a csendőrséget is ide értve; továbbá a sorkatonaság minden tagja azon időre, mely alatt illető hadteste rendes őrhelyétől távol van ; d) az állami s a többi tisztviselők hátrahagyott Özvegyeinek és gyermekeinek nyűg- és ellátási pénzeik, ha 200 forintot túl nem haladnak, és az illető adóköteles személyeknek azonkiviü még másnemű, legalább 200 forintnyi évi jövedelmük nincsen ; e) a községek, vallási és közoktatási, vagy jótékony czélokra szolgáló alapítványok és intézetek, továbbá a segély- és takarékpénztárak jövedelmei ; /) határozott időre engedélyezett Ösztöndijak. A külföldiek Bajorországból húzott jövedelmükre nézve csak azon esetben fizetnek adót, ha Bajorországban laknak és ott jószágokkal bírnak. A bajorországi alattvalók, kik külföldi jövedelmet húznak, csak azon esetben tartoznak ezen jövedelmükért adót fizetni, ha külföldön nem fizettek érettük adót. Ha a külföldön fizetett adó a bajorországinál kisebb, csak a többlet fizetendő. A jövedelem szóval vagy Írásban a község-hivatalnál vallandó be, mely a vallományokat az adóhivatalhoz küldi. Vallományok be nem adásának esetében kényszereszközök alkalmaztatnak. A jövedelem-bevallások felülvizsgálatának czéljából minden adóhivatali járásban egy bizottság mííködik, mely csekély módosításokkal akként alakittatik, mint az iparadó kivetésével foglalkozó bizottságok. A bizottságban négy állandó tagon és azon község elöljáróján kivül, melyből a vallományok vizsgáltatnak, még az adóhivatal képviselője is résztvesz, azonban szavazattal nem bír. Tollvivőt az adóhivatal rendel ; az elnökség pedig szabad egyezmény folytán, az állandó tagok egyikét illeti. A kivető bizottság a legszigorúbb titoktartásra köteleztetik. Az adóbizottság határozatai alapján, az adóhivatal számítja ki az adót. A ki jövedelmét a felhivás daczára, nem vallotta be, az adón kivül a megállapított adóval egyenlő Összeggel büntettetik. Megrövidítések az adó utólagos lefizetésén kivül, a megrövidített összeg háromszorosával büntettetnek. Az adó kivetése ellen 30 nap alatt ugy az adóköteles fél, mint az adóhivatal képviselője is felszólalhatnak. Ily felszólalások felett az adóbizottság határoz, melybe ezen czélra négy póttag lép be. A megtörtént kivetés hat évre szól, s hat évről hat évre revisió alá vétetik. A hat évi időszak folytán előforduló szaporodások és kevesbülések a következő évnegyedtől kezdve írandók elő, illetőleg törlendők. V. Tőkekamatadó (Capitalrentensteuer). A tőkék kamatainak megadóztatása Bajorországban az 1856, évi május 31-én kelt törvény alapján eszközöltetik.