Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-205
120 CCV. SZÁM. Oly iparágak, melyek természetüknél fogva a rendes napszámnál többet alig jövedelmeznek, a legkisebb, más iparágak az azoknak folytatására megkívántató ügyesség, értelmiség és üzleti eszközök mérvéhez képest nagyobbodó tételek alá esnek. Ehhez képest p. o. seprőkötök, foltozó szabók, rongyszedők, drótosok stb. eíf. a legkisebb, — kereskedők, vendéglősök stb. nagyobb, végre nagykereskedők, vaspályák, banküzletek a legnagyobb tételek alá esnek. Az üzleti tételre nézve alapelv az, hogy avval csak azon iparos rovathatik meg, ki üzletét segédekkel, s átalában nagyobb mérvben folytatja. Az üzleti tétel a törvényben, s illetőleg tarifában meghatározott külső ismérvek alapján szabatik ki, és a rendes tételtől főleg az által különbözik, hogy ez utóbbi a törvény által változhatlanul meg van állapítva és 500 írtnál többre sohasem mehet; ellenben az üzleti tétel a körülményekhez képest a fokozat (Scala) legmagasb tételénél, t. i. 2,500 frtnál magasabbra is emelkedhetik, p. o. oly fonógyárnál, melynek 100,000 orsója van, 3,330 frtra. íme az adókivetés egy példája : Oly iparos, kinek rendes adótétele, tekintettel az üzlet székhelyére, a fokozat szerint 6 frt, ha tiz segéde van, üzlettételképen az első segédért a rendes tétel felét, vagyis 3 foiintot, a többi kilenczért egyenkint 6 frtot, vagyis Összesen 54 frtot, és egészben 63 forintot fizet iparadó fejében. Ezen adó vallományok alapján vettetik ki, melyekben az iparüzők üzletük minden külső mjérveit, mint p. o. segédek számát, a mííkészületeket, a felszerelést, a készítmények mennyiségét stb. a valóság szerint bemondani kötelesek. Az adót bizottságok vetik ki. Ily adókivető-bizottság minden adószedő-hivatal kerületében alakittatik. A bizottság tagjai : a kerületi rendőri tiszt, az adóhivatal képviselője és öt választott tag. Ezen választott tagok közül egyik azon község képviselője, a honnan való iparosok vallományai tárgyaltatnak. A többi négy választott tag kettős választásból kerül ki. Ugyanis az adókerülethez tartozó összes községek képviselői és választmányi tagok választanak 10 választót, és ezek maguk közül négyet. Csak szeplőtlen nevű s az adókerületben telepitett iparüzők választhatók. A bizottsági tagok s az adóhivatal részéről kirendelt jegyzők feleskettetnek. A kivetés ellen mind az adózó fél, mind az adóhivatal képviselője a királyi pénzügyi kamarához felebbezhet. A kivetés 3 évre érvényes, mely idő alatt az üzlet megszorítása, vagy kiterjesztése tekintetbe nem vétetik. Az üzlet teljes megszűntével azonban az adó is megszűnik. Ellenben az ezen 3 évi időszak alatt keletkező uj vállalatok kezdetük napjától fogva adó alá esnek. Az ebbeli bejelentés elmulasztása 1—50 frtnyi birsággal és a kincstár megrövidítése az adó 5—10-szeres összegével büntettetik. Az iparadó két félévi részletben előre fizetendő. IV. Jövedelemadó (Einkommensteuer) . Ezt az 1856-ki május 31-én kelt törvény hozta be. A jövedelemadó tárgya minden jövedelem, mely más direct adó által megadóztatva nincsen. Jövedelemadó alá esnek nevezetesen :
