Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-205
118 CCV. SZÁM. A becslés és osztályozás eszközlésének ezéljából külön becslőkerliletek községei küldöttjeik által 24 becslőt (Taxator) választottak, s a becslés vezetésére és felügyelésére a kormány nevezte ki a főbecsloket. A becslőkeriiletek határaihoz közel eső mintaföldeket a szomszédkerületi becsló'k közreműködésével becsültették meg. A földek osztályozását szinte a határminta-földek becslőinek közreműködésével s a főbecslök vezetése alatt végezték. A kinyomozott termények értéke rozsértékre átszámittatván, a földadó minden egy nyolezad mérő rozs után 1 délnémet krajezárban állapíttatott meg. Akatasteri könyvek a katasteri hivatalok vezetése alatt készültek el. Minden adóközség részére külön kataster készült, és minden adóköteles birtokáról katasterkivonatot kapott. Az elkészült katasteri könyvek és térképek a keiületi kormányhatóságoknak adattak át, melyeknek kötelességük a közbejött változásokat nyilvánosságban tartani, ugy, hogy a kataster a tényleges állapotnak mindig megfeleljen. Minden adóköteles tartozik a birtoklásban és az adótárgyban előfordult változást átíratás végett az adóhivatalnál bejelenteni. II. Házadó (Gebäudesteuer). Az 1828. évi augustus 15-én kelt törvény szerint a házadó alapja a házaknak tényleges, vagy összehasonlítás (becslés) utján megállapitottt használati értéke. Ott, hol alapul vehető tényleges bérletek támpontot nyújtanak a bérbe nera adott helyiségek haszonértékének megállapitására, a házbér vétetik az adókivetés irányadójául ; móg pedig a tényleg béi beadott házak vagy lakrészek után a háztulajdonos által bevallott és a lakófél által is elismert házbér; a tényleg bérbe nem adott házak és házrészeknél pedig a parificatio utján megállapitctt haszonérték. Egyes ház évi jövedelme parificatio utján 9 frtnál kevesebbre nem becsülhető. Ott azonban, hol tényleges bérletekben efféle becsürc támpont nem található, a ház évi haszonértekéül a beépített s udvarul szolgáló tér földjövedelme veendő fel a földosztályzat 30-ik osztálya szerint. Ezen épületek sorába főleg gazdasági épületek tartoznak. A parificatio utján kipuhatolt haszonértéket a községek által választott és egy királyi főbecslő vezetése alatt állott becslő-bizottság állapította meg; határozathozatalkor csak a község részéről választott becslőknek volt szavazatuk, A királyi főbecslő szavazattal nem birt, de netaláui észrevételei a jegyzőkönyvbe mindig felvétettek. A becslés alapjául, szintén ugy mint a földeknél, mintaházak szolgáltak ; mintaházakul pedig csak olyanok szemeitettek ki, melyeknek a háztulajdonos által bevallott és a bérlő részéről is elismert házbére valamennyi becslő által egyhangúlag helyesnek és arányosnak találtatott, s melyek ellen a helybeli háztulajdonosok részéről 3—14 napi határidő alatt alapos kifogás nem tétetett. A becslés ellen felszólalhatnak az illető felek és a kir. főbecslő is. A felszólalások az e czélra alakított választott bíróságok által intéztetnek el, melyeknek elnöke e gy oly főbecslő (Obertaxator), ki nem volt a becslőbizottság tagja; tagjai: 2 becslő, kiknek egyikét a felszólaló fél, másikát az első becslésnél részt vett királyi főbecslő választja azon becslők sorából, kik az első becslésnél közreműködtek.
