Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-205
110 CCV. SZÁM. módozattól eltértek, s az adókivetés előtt fejezték be a birtokok részletes felmérését, és az egyéni adóalap kidolgozását is. Erről tanúskodik a porosz kormány közreműködésével 1868-ban Sehwarzburg-Rudolstadtban létrejött, valamint az 1866-ban porosz uralom alá került uj tartományokban alkalmazott kataster kivitele. Az osztrák uj kataster kidolgozása Ausztriában ugyanoly módon alakítandó vegyes bizottságokra van bízva, mint Poroszországban, azon módosítással azonban, hogy a becslő és kerületi bizottságok elnökei nem ugy mint Poroszországban, a pénzügyminister szakértő közegei is egyszersmind, hanem többnyire a minister által e ezélra delegált közigazgatási főnökök; igy a járási főnök a járási és a helytartó a tartományi földadóbizottság elnöke, mely bizottságok mellett a pénzügyminister szakértő közegei csak mint bizottsági előadók működnek. Különben e bizottságok ugy szerveztettek, hogy minden járásban becslő-bizottság alakíttatott, melynek tagjai felében a minister által neveztettek, felében a járási képviselet által, vagy a hol ily képviselőtestület nincs, a községek elöljárói által választatnak;•továbbá minden tartományban (Kronland) országos bizottság működik, melynek tagjai felében a minister által neveztettek, felében a tartományi gyűlés által választattak. Egyes tartományokban az országos bizottság nem együtt, hanem albizottságokra oszolva működik, igy például Csebországban 5, Gácsországban 3 és Tirolban 2 országos albizottság áll fenn, melyek azonban csak oly önálló hatáskörre] birnak, mint bármely más országos bizottság. A központban a pénzügyminister elnöklete alatt központi bizottság állítandó fel, mely 36 tagból áll, s melyhez a pénzügyminister 12 tagot (beleszámítva a tartományokban alkalmazandó központi felügyelőket is) nevez, az országgyűlés felsőháza 8 és alsóháza 16 tagot választ. E bizottság azonban még nem alakíttatott meg. Megjegyzendő még, hogy a pénzügyminister az általa kinevezendő bizottsági tagok felét a törvény értelmében csak földadó-fizetőkből választhatja. A becslő-járási tiszta jövedelmi fokozat (tarifa) első tervét a pénzügyi előadó és a becslőbizottság^ is külön dolgozza ki, és e két terv azután bizottságilag megvitattalak, és a többség által megállapított tarifa terjesztetik az országos bizottság elé. Ez azt az arányosság tekintetéből megvizsgálja, azután megállapítja, és az igy megállapított tarifa vétetik az osztályba-sorozás alapjául. Az osztályba-sorozás eredménye az országos bizottság elé terjesztetik, mely egyszersmind a felszólalások felett is véglegesen határoz, és csak azután terjeszti fel az összes munkálatokat a központi bizottság elé, mely ezúttal a tarifákat véglegesen megállapítja. E végleges megállapítás után a törvényhozás megállapítja a kivetendő földadó főösszegét s az adoszázalekot, mely azután a birtokrészletenkénti adókivetés mértékéül szolgáland. Az adó kivetése után is leend még egyéni felebbezésnek helye, s az ennek folytán netán bekövetkezett jelentékenyebb apadások kiegyenlítése végett az egész határ osztályba-sorozása esetleg uj vizsgálat ala is vehető, és a netáni felemelések még ezután is megtehetők, de az adószázalék már nem változtatható meg. u Részletes becsItísi utasitás nem adatott ki. Erre nézve a törvény azonban kimondja, hogy a becslésnél alkalmazandó terményárak az utolsó 15 évi árak átlagából veendők, melyekből azonban a legmagasabb árakat mutató 5 év átlagai kiliagyandók, ugyanazon időszakból veendők a mívelési költség kiszámítására szolgáló adatok is, A tarifatételek megvizsgálásánál a vételárak és a haszonbérek is combmatióba vehetők. A további alaki és anyagi eljárás ugyanaz, melyet Poroszországban követtek.
