Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-205
CCV. SZÁM. 3 Ezen módosításra még azáltal is indittatva érzi magát a bizottság, hogy az erdő-irtás rendszerint az adóalapban előre nem látott nagyobb jövedelemmel jár, mely a változott mívelési ágban ujabban fokoztatik. így tehát az erdő-irtás igazolatlan adókedvezményben részesülne, ha a csekélyebb és az erdő vágásonkénti használatából számitott katasteri jövedelem ezentúl is változatlanul maradna. Hivatkozik e részben az illetékes erdészek egylete hasonértelmíí javaslatára. A földbirtok tiszta jövedelmének kiszámításánál a 6 évi átlagot a már bevezetésileg elmondottaknál fogva fentartatni, az éveket azonban ugy, a hogy azok a törvényjavaslatnak a képselőház elé történt terjesztésekor értettek, tehát az 1873-ik év kihagyásával határozottan megjelöltetni javallja a bizottság. Ezen hat év árainak átlagából azonban 30 %-tólit ajánl a bizottságlevonásba hozni. Elismeri, hogy ezen levonás a szokásos eljárásoktól eltérő ujitásnak tekinthető; — ezt azonban e következők által eléggé indokoltnak tartja: Ugyanis viszonyaink ép ezen évek sorában bekövetkezett lényeges átalakulása kényszerit arra, hogy ezen éveket és csak is e hat évet vegyük az érték kiszámításának alapjául. Ezen években azonban rendkívüli elemi csapások s a külföld politikai és kereskedelmi viszonyai következtében szintén rendkívüli magas árak léteztek; és e mellett tekintettel az évek rövid sorára azon eljárás, mely a valóságos középár feltüntetésére egyebütt követtetik, s a melynél fogva a rendkívül magas és rendkivül csekély árakat kitüntető évek kihagyatnak, alkalmazásba hozni azért nem lehetett, mivel az átlag alapjául szolgáló évek különben is rövid sora oly annyira megszorittatnek, hogy abban különben az egyes vidékek kivételes viszonyai kiegyenlítést többé nem találhatnának. Nehogy tehát egy kétségbe nem vonható magas középár megállapítása álíal a valóságtól eltérjünk és minden más, kivált pedig a birod. tanácsban képviselt országok katasteri mííveleteiben alapul szolgáló átlagot messze túlhaladjuk, más kiigazítási módot nem képzelhetünk egy oly arányszem száztóli levonásánál, mely a megelőző 20 év átlagának vagy a más országokban felvett eredményt fogná ezen alapon is megközelíteni. Ennek megfelelőleg a mívelési költségek felszámításánál a készpénzben fizetett napszám kivételével, szintén a fentebbiek szerint megállapitott árakat javallja a bizottság számba vétetni, hogy ezáltal a kiegyenlítés a méltányosság határai között a költség és jövedelemre nézve is érvényesíttessék. Annak megjegyzése, hogy a 30 %-tóli után minő árak fognának az egyes vidékekben a számitás alapjául szolgálni, nem lehet ezen indokolás feladata ; némileg tájékozás végett a pesti tőzsdei jegyzésekre utalhatunk. Azok szerint a búzaár 6 évi átlaga 6 frt 38 kr., —• 20 évi átlaga 4 frt 93 kr., a 6 évi átlagból pedig a 30 % levonatván, 4 frt 46 krt tesz. A végrehajtó közegeket illetőleg azon nézetből indult ki a bizottság, hogy a választott képviselők szavazata tulsúlylyal birjon. Ohajthatónak, sőt ezen becslési rendszer alapelve folyományának tartja ezt : mivel ezen rendszer az előbbi rendszerrel szemben azon sarkallik , hogy a birtokosok magok állapítják meg a jövedelmi alapot; holott az előbbi rendszer a kormány közegei által eljárási utasítások alapján szerveztetett. Biztosítva látja pedig a választott képviselők túlsúlyát az által, hogy a járási bizottságban a becslő kivételével magok határoznak, az országos bizottságban pedig tekintettel a képviselőház osztályai javaslatára, kétharmadra emeltetnék a választott tagok száma. Ezzel szemben megengedhetőnek látja a bizottság, hogy a kerületi bizottságban, hol a becslők eljárásukat egymás ellenében vitatni hivatottak, ezek egyenlő számban legyenek a járások választottaival. Mégis az előadóknakszavazatot nem vélt adhatni, mert ezek nem tekinthetők a járási érdekek képviselőinek, a kormányzati befolyás pedig az elnöki szavazattal többségben lévén, különben is elégséges tért nyert e helyütt. Magát a bizottságok választását, illetőleg három különböző elvet észlelhetett: Az érdek képviselet elvét, mely eredetileg a ministeri törvényjavaslatban nyert kifejezést. A csoportozatok szerinti választás elvét, melyet a képviselőház javaslata állapított meg; és végre í*
