Főrendiházi irományok, 1872. III. kötet • 157-204. sz.

Irományszámok - 1872-162

CLXII. SZÁM. 47 Ha Horvát- Szlavonországok azáltal felmentetnek attól, hogy közjövedel­meik 45%-ának az átalánykép megállapított 2.200,000 frtot meghaladó részét a közös állampénztárba beszolgáltassák ; ezen utón jövedelmeik fokozásához képest és annak arányában nagyobb összegeket fordíthatnak belszükségletük fedezésére. Horvát-Szlavonországok adóképessége fejlődik évről-évre, közjövedelmeik természetszerűen emelkednek. E jövedelmek azon beruházások folytán, melyek minden irányban és fő­leg" a közlekedés terén történni fognak és azon intézkedéseink által, melyek az ál­lamjavak jövedelmeit előreláthatólag fokozni képesek, emelkedni fognak a jövőben még inkább. Es igy a jövedelmek ezen emelkedése által előidézett bevételi többlet 45%-ának átengedése kétségkívül nagy előnyben részesiti a társországokat, mert jelentékeny összegeket szolgáltat az eddigi 2.200,000 frton felül rendelkezésükre; igy például 1873-ban a négyes albizottság által a költségvetés alapján tett részle­tes számitások szerint ezen összeg már 382,000 frtra emelkedhetik. Ezen átalány mellőzésével Magyarország jelentékeny anyagi áldozatot hoz, mert azáltal lemond Horvát-Szlavonországok javára azon összegről, melylyel a horvát-szlavón jöve­delmek 45%-a az eddigi beligazgatási átalányt meghaladja és igy ezen javaslat tényleg leszállítja Horvát-Szlavonországok hozzájárulását a közös terhek viseléséhez. Az országos bizottság meg van győződve arról, hogy ha ezen javaslat elfogadtatik, Magyarország részéről meg lesz téve minden, a mit az összállam szük­ségleteivel szemben a társországok beligazgatási szükségletének fedezésére egy­általában tenni lehet. Az 1868 : XXX. törvényezikk létrejötte óta és igy az ezen törvényezikk 12. §-ában meghatározott hozzájárulási kulcs megállapítása óta Horvát-Szlavon­országok kormányzati területe a határőrvidék egy részének közigazgatási egyesí­tése folytán növekedett ; hasonló változások állottak be Magyarországra nézve is, a mennyiben Fiume és a magyar határőrvidék jövedelmei a magyar pénztárakba folynak be és igy a bevételek azon összege, melynek alapján a hozzájárulási arány kiszámíttatott, ezáltal változott. Az 1868 : XXX. törvényezikk szellemében a hozzájárulási kulcs ezen változások figyelembevétele mellett kiigazítandó lenne. A négyes albizottság jelen­tésében foglalt számitások alapján az arány, mely az 1868: XXX. törvényezikk 12. §-a szerint ma Magyarország részéről 93. 5592 %, Horvát-Szlavonországok részé­ről 6. 4401 %-ot tesz, jövőre Magyarország részéről 93. 5022 %, Horvát-Szlavonországok részéről 6. 4978 %-ot tenne, Miután azonban a beállott területi változások figyelembevétele mellett és a hivatalos adatok alapján kiszámított uj számarány csak egy 0* o50 / 0 jelenték­telen eltérést mutat a törvényben megállapított aránytól, az országos bizottság te­kintettel arra is, hogy a javaslatba hozott %-rendszer elfogadása esetében a hozzá­járulási kulcs az alkalmazásban gyakorlati eredménynyel ez idő szerint alig bir, a közös költségekhez való hozzájárulás arányának kiigazítását az 1868 : XXX. törvényezikk 12. §-ában meghatározott időre véli halasztandónak, a midőn a határ­őrvidék polgárosítása is remélhetőleg befejeztetvén, az uj és megváltozott tényezők alapján fog a hozzájárulási arány-kulcs megállapittatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom