Főrendiházi irományok, 1872. I. kötet • 1-79. sz.
Irományszámok - 1872-19
38 XIX. SZÁM.. Készségesen ajánljuk fel tehát ujabban is önzéstelen közreműködésünket a főrendi ház szervezetének a változott viszonyokhoz alkalmazandó módosítása érdekében. Ebben, valamint a választási törvény hiányainak javításában és pótlásában leljük alkotmányos intézményeink üdvös fejlődése egyik lényeges mozzanatát. Súlyt fektetünk mi is a védkötelezettség és védrendszerre vonatkozó törvények teljes végrehajtására. Minél tetemesebbek az ezzel járó áldozatok, annál nagyobb mértékben óhajtjuk, hogy a szervezkedés összhangzatos és tökéletes volta emelje a véderőt az államot biztositó polczra. Hatósági és községi belkormányzatunk az átalakulás nehézségei között eddigelé még nem felelhetett meg teljesen feladatának. Óhajtjuk részünkről is, hogy a hatóságok szervezése az ország fővárosának és a királyföldnek rendezése által befejeztessék. Nagy nyomatékot tulajdonítunk annak, miszerint a hatóságok közigazgatási szükségleteik megfelelő fedezésére az 1870-ik XLII-ik t. czikk értelmében képesittessenek : hogy ekként a beiigazgatás fontos érdeke gyakorlatilag is kielégítő megoldást nyerjen ; a mi annál kívánatosabb, minél bensőbb azon kapcsolat, mely Önkormányzatunk és a népélet szokásai közt létezik. A biróságok ujabb szervezete a törvénykezést a közigazgatástól elválasztotta és a birói függetlenséget minden irányban biztosította. Ennek kiegészítéseként kívánatos, hogy a kilátásba helyezett alaki és anyagi törvények által a biráskodás szabatos eljárása is lehetővé tétessék. Felségednek a kolozsvári egyetem és a Ludovica akadémia létesítése iránti legkegyelmesebb intézkedései a közóhajjal találkoznak. Legnemesebb feladatunknak ismerjük mi is a nemzet erkölcsi és értelmi fejlesztésére irányzott minden intézkedések gyámolitását. Reméljük, hogy a felsőbb tanintézetek által gyarapodó közműveltség jótékony hatását a népnevelés még sok részben gyámolitandó ügye érdekében sem fogja eltéveszteni ; habár ennek köz veti en* előmozdítását leginkább a népnevelés ügyének szánt erők hivatásszerű közreműködésétől, és a tanerők kiképzésére irányzott czélszerű intézkedésektől várhatjuk. Fejlődő viszonyaink között a pénz és hitelügy helyes rendezésére kiváló súlyt kell fektet nünk. Termelési és hitelviszonyaink között rendszeres arányt és megállapodást ugyan csak a gyakorlat által fogunk elérhetni ; az értékforgalom helyes iránya azonban csak a pénzértékek rendszeresítése által biztositható. Annál fontosabb tehát, hogy mind az érték, mind pedig a hitel-intézmények viszonyainkhoz mért reális alapokra fektettessenek, és hogy mindezekre törvényhozási befolyásunk és kormányzatunk felelősséggel járó őrködése biztosittassék és érvényesítessék. Hosszas hátramaradásunk után, minden irányban rohamosan fejlődött vállalkozásunk érdekében óhajtanánk, hogy e vállalkozási viszonyoknak törvényes szabályozása által, mind a felek, mind a közigazgatási hatóságok eljárása biztos alapokat nyerhessen. Az államgazdálkodás egyetemes közgazdászatunkra, vállalatainkra és hitelünkre sok részben irányt adó lévén, annak szerenesés berendezése mindenkép kiváló jelentőségű. Azon törekvést tehát, mely az államháztartásban helyes arányt és mértéket kivan, örömmel üdvözöljük. Még közelebb érdekeltetik az ország az adóügy kezelése és a közadók helyes elvek szerint eszközlendő arányszem felosztása által. Azon számos rendkívüli beruházások, melyek nagyrészt a közhitel igénybe vételével eszközöltettek, annyira megváltoztaták az értékeknek egymásközti arányát, annyira nevelték azokat sok részben, annyi uj értéket teremtettek: hogy ezekkel szemben ma már a közadó ujabb és arányszerű felosztása annál sürgetőbbé vált, minél nyomasztóbb az jelen alakjában, nemcsak egyesekre, hanem némely üzletekre és vidékekre nézve is. Anyagi fejlődésünk egyik leghathatósabb tényezőjének ismerjük, vasúti hálózatunk kiegészítését és biztositását, üzleti és forgalmi viszonyainak szabályozását, valamint vizi és közlekedési utamknak rendszere kifejtését is. Sajnosán tapasztaljuk e részben jelentékeny közmunka - erőnk eredménytelen elforgácsolását. Megyei és községi irtainknak elhagyatottsága kiszámithatlan kárt és elmaradást okoz, s a közélet minden viszonyaira zsibbasztólag hat.
