Főrendiházi irományok, 1872. I. kötet • 1-79. sz.
Irományszámok - 1872-36
162 XXXVI. SZÁM. Lloyd a keleten székelő követségeink és consulátusainknak a monarchiával való kapcsolatát láthatóan fentarfcja, rögtöni megszüntetése, midőn minden más nemzet nemcsak ragaszkodik saját hasonló intézményeihez, hanem azokat vetélytársaik leszorításában készségesen támogatja, hogy — mondom — ily önkénytes abdicatio épen akkor, midőn Magyarország államiságának ismét érvényre jutásával a kelet viszonyai fokozott figyelmet igényelnek részünkről, politikai tekintélyünkön igen érzékeny csorbát ejtene. Az egyszerű megszűnésnél azonban még roszabb is következhetnék be. A Lloyd hajói nagy részének szerkezete s egész üzleti szervezete — miként ez múltjánál fogva máskép alig is lehete — üzlete eddigi nemével szoros kapcsolatban állván, a vállalatnak rögtön más, tisztán kereskedelmi elvekre fektetett áruszállítási üzletre való átmenetele, daczára lényegesen megjavult vagyoni helyzetének, most is csak érzékeny áldozatok mellett mehetne véghez, melyek helyrehozása ismét évek munkájába kerülne, s melyekben könnyen része lehetne az államnak is, mivel ez a Lloydnak 3 millió írttal hitelezője, a saját követelését megelőző többi adósságra nézve pedig annak kezese. Ezen körülmény, a mint kell hogy igényei mérséklésére birja a társulatot, ha el kívánja nyerni jövőre is az osztrák-magyar posta szállítását, ugy az állam részéről való teljes elejtetése esetén igen könnyen rávihetné, hogy mielőtt rászánja magát az emiitett áldozatokra, más államnak ajánlja fel szolgálatait, melyeket ez valószínűleg nagy készséggel fogadna el. Ekkor azután az abdicatio kereskedelmi és politikai tekintetben teljes volna, s következései előreláthatólag oly kárt okoznának, melynek árán drágán vásárolnák meg a postaszállitás fejében kívánt összeg megtakarítását. A magyar kormánynak még egy másik eshetőséggel is számot kell vetnie. Ha Magyarország, nem méltatva eléggé a feljebb érintett állami momentumokat, nem számolván kereskedelmünk jövendő fejlődésével és annak szükségképeni feltételeivel, s engedve azon a múltra nézve többé-kevésbbé igazolt antipathiáknak, melyek a Lloyd ellen a magyar tengerpartnak — bár ennek eddigi elszigeteltsége mellett nagyrészt természetes — elhanyagolása miatt itt-ott nyilvánultak ; ha —• mondom — Magyarország élve a most kinálkozó alkalommal, a maga részéről végét vetné a Lloyddal való minden közösségének : a bizonyossággal határos valószínűséggel mondhatni, hogy e példát Ausztria nem követné, s ha nem kívánunk vele osztozkodni, kész lesz csekély áldozat árán — egészen magának tartani meg a Lloyd-ot. Fölösleges is talán körülményesen fejtegetni, mily káros kövétkezésüvé, mily végzetessé válhatnék ezen fordulat épen azon érdekekre nézve, melyeknek szolgálni kívánunk : nemzeti hajózásunkra, tengerpartunk emelkedésére. A mire hosszú évek során át — akaratunk és saját tengerpartunk megfelelő részeltetése nélkül — költötték a mi pénzünket is, azt most egyszerűen odaengedni, midőn egy hatalmas eszközök felett rendelkező, megerősödött vállalat áll előttünk, midőn a régi szerződés lejártával alkalmunk nyílik saját szavunk és saját érdekeink érvényesitésére, midőn tengerpartunknak az országgal való vasúti összeköttetése és a fiumei kikötő kiépitése folytán mi is oda jutunk, hogy közvetlen hasznát vehessük ama vállalatnak : — ennél, ugy vélem, helyesebben, az ország és tengerpartunk érdekének inkább megfelelően cselekedett a kormány akkor, midőn az 186 5 /7. évi XVI. t. ez. VI. ez. 8-dik kikezdésében különben is a kereskedelmi és vámszövetség egész tartamára kimondott közösséget szem előtt tartva, Ő Felsége többi országai kormányával egyetértve a Lloyd-társulattal a tengeri postaszolgálat ellátása iránt uj szerződés kötésére hajlandónak nyilatkozik. Az uj szerződés megkötése iránti előleges tárgyalásokat egy tiz tagból álló vegyes bizottmány folytatta, melyben a magyar kormány küldöttein kivül képviselve voltak a közös külügyministerium, a közös pénzügyministerium, s az osztrák kereskedelmi és pénzügyi ministeriumok. Három szempont volt leginkább, mely eme tárgyalásoknál irányadóul szolgált s a bizottmány által előterjesztett szerződési tervezetben kifejezést talált. Első az, hogy az uj szerződésbe csak azon hajózási vonalak vétessenek fel, melyekre — mint nemzetközi postavonalakra — az 186 5 / 7 , évi XVI. t. ez. értelmében a közös költségtérítés élve alkalmazandó ; — második szempont az, hogy a Lloydnak — mint a cs. k. osztrák és a kir. magyar postaüzlet kötelékéhez tartozó intézetnek eme közös jelleg
