Főrendiházi irományok, 1872. I. kötet • 1-79. sz.

Irományszámok - 1872-36

156 XXXVI. SZÁM. szerüükkel kapcsolatba lesznek hozva, sőt azután is nagy fontosságú marad a Triest- (Fiume-) Konstan­tinápolyi közvetlen tengeri összeköttetés. A többi főbb levante! vonalokat, melyeken szintén igen jelen­tékeny a postaküldemények száma, melyeket részint a monarchia, részint (fennálló szerződések értelmé­ben) más államok részére szállíttatnak, hasonlókép vagy fenn kell továbbra is tartanunk, vagy pedig abbanhagyva a 26 év óta teljesített közvetítési szolgálatot és rendre módosítván a fennálló internationális egyezmények ide vágó határozatait, még a magunk postai küldeményeit is egészen Olaszországnak kellene átengednünk továbbitás végett. Ez esetben azonban, a mint elveszitenők azon jövedelmet, melyet a két postaintézet közösen húz jelenleg a küldeményeiket reánk bizó külföldi államoktól, ugy kénytele­nek volnánk saját levelezésünkre nézve vagy felemelni az eddigi tengeri levélportót, vagy pedig a postajövedék rovására pótolni azon Összeget, melyet a továbbításért majdan fizetnünk kellene. Minthogy tehát a monarchiának a Ketettel való postai Összeköttetéséről a jövendőre nézve i& gondoskodni kell ; minthogy annak egy idegen ország postaintézetére vagy valamely idegen hajózási vállalatra bizása állami tekintélyünkön és ipari- és kereskedelmi érdekeinken csorbát ejtene ; minthogy végre a régente divott módhoz való visszatérés, midőn t. i. a hadihajók teljesiték eme szolgálatot, a for­galom mai igényei mellett komolyan még csak szóba sem jöhetett, már a priori csak e kettő között ma­radt választás : vagy megújítani a Lloyd lejáró szerződését vagy más — egy vagy több — belföldi vál­lalattal szerződni a tengeri postaszolgálat ellátására nézve. Úgyde belföldi vállalat, mely ilynemű szolgálatra vállalkozni képes vagy hajlandó volna, nem létezik sehol, sőt tudtomra nincs is, ki vállalatot e czélra alakítani kívánna. Nemrég az angol posta­igazgatás volt hasonló helyzetben, midőn a Peninsular and Oriental Companyval kötött szerződés lejár­takor a keletindiai postaszolgálat elvállalására pályázatot hirdetett, s ama tőkével, vállalkozási szellem­mel és hatalmas hajózási társulatokkal bővelkedő országban nem akadt egyetlen jelentkező sem ; oly átalános volt a meggyőződés, hogy egy ily speciális téren hosszií évek során át működött vállalatéihoz csak közelítő feltételeket is más nem képes szabni. Ugyanazon hivatású és hasonló szervezetű vállalattal bir a monarchia is már 35 esztendő óta az „Austriai Lloydban". 1836-ban a Lloyd 7 hajóval kezdte meg működését, 1845-ben már 20-szal, 1864-ben 63 gőzössel bírt; 1871-ben gőzhajóinak száma szintén csak 63, de míg ezen szám 1864-ben 41.140 tonna-tartalom mellett csak 15.051 tonna hordképességet képviselt, most a hajóanyag folytonos átala­kítása folytán 67.145 saját tonna-tartalom mellett 41.790 tonna árú elrakodását engedi meg. Az 1865-iki szerződés értelmében a Lloyd hajói által periodikus menetekben évenkint meg­járandó tengeri mértföldek száma 820.468, tényleg azonban 1871-ben 883.768 tengeri mértföldet jártak meg, A Lloyd hajói által évről évre közvetített postai forgalom terjedelmére nézve pontos adatok különösen azon oknál fog nem állanak rendelkezésünkre, mert a volt német-osztrák postaegylethez tartozó államok az 1867. évi postaszerződés szerint a többi külföld irányában egy területet képezvén, az egylethez tartozó egyes államokból eredő vagy oda szóló külföldi levelezés nem szokott külön kimu­tattatni. De hogy legalább megközelítő adatok birtokába jussak, gondom volt arra, hogy bizonyos rövidebb időszak alatt történjenek pontos feljegyzések, a melyekből azután az egész év forgalma meg-, közelítőleg kiszámittath'assék. Eme számítás alapján a Lloyd hajói által közvetített postai forgalomnak következő átalános­képét nyújthatom :

Next

/
Oldalképek
Tartalom