Főrendiházi irományok, 1869. VI. kötet • 355-436. sz.

Irományszámok - 1869-355m

16 CCCLV. SZÁM. A másod- és harmadbiróságok oly esetekben, melyekben az eléjök került úrbéri ügy ujabb tár­gyalás vagy nyomozás nélkül a jelen törvény határozatai szerint elintézhető' nem volna : kötelesek a pert kiegészítés és ujabb ítélethozatal végett visszaküldeni. 87. §. Mindazon tárgyakra nézve, a melyekről a jelen törvény rendelkezik, a birtok-állapot ideiglenes fentartása addig, a míg a rendes hiróság érdemlegesen határozna, ezentúl az 1868. LIV. t. ez. 93. sza­kaszának i) pontjában kijelölt bíróság előtt és eljárás utján eszközlendő. Az uri szolgáltatások hátralékainak behajtása szintén sommás eljárás útjára tartozik. 88. §. A törvényszékek hivatalból tartoznak felügyelni arra: hogy érvény szereztessék az 1868. XXXVIII. t. ez. 39. szakaszában foglalt azon intézkedésnek, mely szerint az iskolai vagyon gyarapítása végett mindenütt, a hol a tagosítás és a legelő elkülönitése még ezentúl fog megtörténni, azon alkalommal a már fennálló vagy netalán felállítandó községi népiskola számára, a felosztandó közös területnek mindenki IIletményébe aránylag beszámítandó, legalább egy század része elkülönítendő. 89. §. A mely esetekben a jelen törvény a szolgálmányokat a volt úrbéresek által rendeli megvál­tatni : a váltságot azon összeg képezi, a mely az évi szolgálmányok értékének húszszoros összegé­ből, egy hatod résznek a beszedési és kezelési költségek fejében való levonása után fenmärad. A szolgálmányok értékének meghatározásánál, a mennyiben azok nem készpénzből állottak, a következő elvek irányadók : a) ha kézi- vagy igás-napszámból állott a szolgálmány: amannak értéke 17 Va, emezé pedig 35 o. é. krajczárral számítandó ; b) terménybeli szolgálmányok eseteiben az 1842—1847 (hat évi) Összes termésnek, mely egyéb bizonyitékok hiányában bírói becsű utján lenne megállapitandó, egy hatod része veendő évi szolgálmányul s annak értéke szintén az 1842—1847. évek folyama alatt azon vidéken fennállott középárak átlaga szerint számítandó ki. 90. §. A 20. szakasz értelmében, egyik vagy másik fél kívánatára, a megváltás könnyítésére országos közvetítés segélye nyujtátik akkép : hogy a volt földesurak, a részükre megállapított yáltságösszeg erejéig „jelzálogos váltsági kötvényeké-kel fognak egyszerre kielégíttetni, a váltságkötelezettek pedig váltságtartozásukat, törlesztés utján, az ország pénztárába fizetik. Ezen „jelzálogos váltsági kötvények" mind a tőkére, mind pedig a tő'ke után félévi utólagos részletekben fizetendő 5%-os kamatokra nézve, az ország jótállása alá helyeztetnek és félévről félévre a terv szerinti törlesztési járadék arányában törlesztetnek, és pedig legalább fele részben nyIIvános, kisorsolás s a kisorsolt kötvényeknek az országos pénztárnál teljes névszerinti értékben beváltása, — többiben pedig tőzsdei bevásárlás utján. Azok, a kiknek IIyen váltságösszeg jár, kötelesek a váltságösszeg fejében résztikre kiállított kötvényeket névszerinti értékben elfogadni. 91. §. A váltságkötelezettek váltságtartozásuk után évenkint kamat fejében 5%-ot, tőketörlesztési jára­dék fejében 2V2%-ot, kezelési költségek fejében V2 0 /o" ot fo ê' na k az ország pénztárába, és pedig fél évi előleges részletekben befizetni. Ezen évenkint Összesen 8%-ra terjedő törlesztés folytán, az összes váltságtartozás 22 év múlva megszűnik. A lejárt tőke- és kamat-járadékok, valamint a kezelési költségek is, az ország rendes adóközegei áltál, az országos adóval együttesen hajtatnak be s azok minden tekintetben? az országos adó termé­szetével bírnak s annak minden törvényes előnyeit élvezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom