Főrendiházi irományok, 1869. VI. kötet • 355-436. sz.
Irományszámok - 1869-355m
16 CCCLV. SZÁM. A másod- és harmadbiróságok oly esetekben, melyekben az eléjök került úrbéri ügy ujabb tárgyalás vagy nyomozás nélkül a jelen törvény határozatai szerint elintézhető' nem volna : kötelesek a pert kiegészítés és ujabb ítélethozatal végett visszaküldeni. 87. §. Mindazon tárgyakra nézve, a melyekről a jelen törvény rendelkezik, a birtok-állapot ideiglenes fentartása addig, a míg a rendes hiróság érdemlegesen határozna, ezentúl az 1868. LIV. t. ez. 93. szakaszának i) pontjában kijelölt bíróság előtt és eljárás utján eszközlendő. Az uri szolgáltatások hátralékainak behajtása szintén sommás eljárás útjára tartozik. 88. §. A törvényszékek hivatalból tartoznak felügyelni arra: hogy érvény szereztessék az 1868. XXXVIII. t. ez. 39. szakaszában foglalt azon intézkedésnek, mely szerint az iskolai vagyon gyarapítása végett mindenütt, a hol a tagosítás és a legelő elkülönitése még ezentúl fog megtörténni, azon alkalommal a már fennálló vagy netalán felállítandó községi népiskola számára, a felosztandó közös területnek mindenki IIletményébe aránylag beszámítandó, legalább egy század része elkülönítendő. 89. §. A mely esetekben a jelen törvény a szolgálmányokat a volt úrbéresek által rendeli megváltatni : a váltságot azon összeg képezi, a mely az évi szolgálmányok értékének húszszoros összegéből, egy hatod résznek a beszedési és kezelési költségek fejében való levonása után fenmärad. A szolgálmányok értékének meghatározásánál, a mennyiben azok nem készpénzből állottak, a következő elvek irányadók : a) ha kézi- vagy igás-napszámból állott a szolgálmány: amannak értéke 17 Va, emezé pedig 35 o. é. krajczárral számítandó ; b) terménybeli szolgálmányok eseteiben az 1842—1847 (hat évi) Összes termésnek, mely egyéb bizonyitékok hiányában bírói becsű utján lenne megállapitandó, egy hatod része veendő évi szolgálmányul s annak értéke szintén az 1842—1847. évek folyama alatt azon vidéken fennállott középárak átlaga szerint számítandó ki. 90. §. A 20. szakasz értelmében, egyik vagy másik fél kívánatára, a megváltás könnyítésére országos közvetítés segélye nyujtátik akkép : hogy a volt földesurak, a részükre megállapított yáltságösszeg erejéig „jelzálogos váltsági kötvényeké-kel fognak egyszerre kielégíttetni, a váltságkötelezettek pedig váltságtartozásukat, törlesztés utján, az ország pénztárába fizetik. Ezen „jelzálogos váltsági kötvények" mind a tőkére, mind pedig a tő'ke után félévi utólagos részletekben fizetendő 5%-os kamatokra nézve, az ország jótállása alá helyeztetnek és félévről félévre a terv szerinti törlesztési járadék arányában törlesztetnek, és pedig legalább fele részben nyIIvános, kisorsolás s a kisorsolt kötvényeknek az országos pénztárnál teljes névszerinti értékben beváltása, — többiben pedig tőzsdei bevásárlás utján. Azok, a kiknek IIyen váltságösszeg jár, kötelesek a váltságösszeg fejében résztikre kiállított kötvényeket névszerinti értékben elfogadni. 91. §. A váltságkötelezettek váltságtartozásuk után évenkint kamat fejében 5%-ot, tőketörlesztési járadék fejében 2V2%-ot, kezelési költségek fejében V2 0 /o" ot fo ê' na k az ország pénztárába, és pedig fél évi előleges részletekben befizetni. Ezen évenkint Összesen 8%-ra terjedő törlesztés folytán, az összes váltságtartozás 22 év múlva megszűnik. A lejárt tőke- és kamat-járadékok, valamint a kezelési költségek is, az ország rendes adóközegei áltál, az országos adóval együttesen hajtatnak be s azok minden tekintetben? az országos adó természetével bírnak s annak minden törvényes előnyeit élvezik.
