Főrendiházi irományok, 1869. VI. kötet • 355-436. sz.
Irományszámok - 1869-355m
CCCLV. SZJÁM. • 13 a) oly békés birtok, a mely már 1819. évi január l-jén fennállott, főbbé meg nem támadható •; b) a foglalások iránti kereseti jqg elenyészettnek tekintetik: ha a per 1862. évi deczember'végéig, a székely-földiekre nézve pedig 1870. évi január l-ig meg nem indíttatott." D) Erdei haszonvételek. 70. §. Oly erdők vagy erdőrészek, a melyek akár az 1819/20. évi országos összeirás előtt, akár azután, örökszerződés vagy végérvényes Ítélet utján a községnek vagy egyes volt úrbéreseknek kizárólagos haszonvételül adattak át : nem esnek úrbéri rendezés alá, hanem a volt-urbéresek tulajdonává válnak. A mennyiben IIyen erdőkben vagy erdőrészekben egyedül csak a volt földesúr tisztjei vagy cselédei részére volt fentartva erdei vagy legeltetési haszonvétel : az a volt-urbéresek tulajdoni jogát nem csonkítja, azonban a fentartott faizási vagy legeltetési haszonvételnek megfelelő erdőrész a volt földesúrnak kiadandó. 71. §. Egyéb esetekben az úrbéri faizás és makkoltatás fejében a volt úrbéreseknek járó erdő-IIletmény kiszabásánál a következő elvek tartandók szem előtt : 1) Azon jobbágy-házhely egész teleknek tekintendő, a melyhez az 1819/20-ik évben eszközlőtt országos összeirás szerint az első osztályú községben legalább hat hold, — második osztályú községben legalább 9 hold, — a harmadik és negyedik osztályú községekben pedig legalább 11 hold úrbéri föld tartozik, holdját mindenütt 1600 Döllel számítva. 2) ErdőIIletményül egy egész telek számára egy és fél holdnál csekélyebb és hat holdnál nagyobb erdőtér — holdját 1600 Döllel számitva — rendszerint nem szabathatik ki. 3) Ha azonban a hely viszonyokhoz képest ezen mérték mellett az 1848. évi január l-ig élvezett törvényes haszonvétel ki nem kerülne : az egy egész telek után járó erdőIIletmény kivételképen kilencz (1600) négyszegöles holdra fölemelhető. 4) Viszont a hol a volt úrbéres által 1848. évi január l-ig élvezett erdei haszonvétel oly csekély volt, hogy annak folytatására egy és fél holdnyi erdőtér nem kívántatik : ott az erdőIIletmény egy-egy egész telek után a 2. pontban megállapított minimumon alul is leszállítható. 5) Azon volt úrbéresek, a kik az úrbéri földeknek az 1. pontban emiitett átlag mennyiségénél többet vagy kevesebbet birnak : külső birtokuknak ezen átlaghoz mért aránya szerint kiszabandó erdorészt kapnak. 6) Mindazon volt úrbéreseknek, a kik külsőség nélkül csak házat és belső birtokot birtak : egy nyolczadrésze jár azon erdőIIletménynek, a mely ugyanazon községben egy egész telek után fog megállapittatni. Ha pedig ez nem felelne meg az 1848. januári, előtt élvezett erdei haszonvételnek: kivételképen az IIletmény fel is emelhető, azonban ez az egy egész telek után megállapított maximumot túl nem haladhatja. 72. §. Egyéb tekintetben az erdőIIletmény kiszabására nézve a jelen törvény 27., 29., 31. 32. és 33. szakaszainak határozatai az ország eme részeiben is irányadók, azon különbséggel : hogy a 29. szakaszban 1200 • ölével megállapított 22 hold, Erdélyben 1600 Q öllel számítandó 16 x /2 holdra szállítandó le. E) Nádlási haszonvételek. 73. §. A nádlási haszonvételek végleges rendezése tekintetében a jelen törvény 34—37. szakaszai, az ország ezen részeire nézve is irányadók.
