Főrendiházi irományok, 1869. VI. kötet • 355-436. sz.

Irományszámok - 1869-381

CCCLXXXL SZÁM. 213 értékének lefizetése mellett szabad tulajdonná válnak ; a 4-dik §. esetében, hol a belsőségi teriIIet becsára fizetendő, vétel forog fenn, mely a kisajátítással rokon természetű ugyan, de szabatosan annak neve alá nem vonható; a bizottság által javaslott 5. §. pedig szintén vétel, IIletőleg kibecslés eszméjét tartalmazza. Mindezek folytán e kitételeket: „A megváltást IIletőleg kisajátítást" nem tekintheti a bizottság szabatosaknak s kimerítőknek : miért is azokat a következő szavakkal javasolja felcseréïtetni: „A 2. §-ban emiitett megváltást IIletőleg a telepitvényi birtokviszonyok a 4. és 5. §§. értelmében való szabályozását", stb. (szöveg szerint). Továbbá a szövegben egyoldalulag a telepitvényeseknek engedett azon előnyt, hogy egy földbirtokos ellenében egy keresetlevéllel élhetnek, a viszonosság elvénél fogva a földtulajdonos részére is óhajtván biztosítani, még következő módosításokat indítványoz; a harmadik sor első szava: „utóbbiak" kihagyandó, a 4-ik sorban é szó után: „is" e szavak: „a telepitvényesek" beszúrandók, az 5-ik sorban e szavak: „ez elleni" kimaradnak, s helyökbe ezek tétetnek: „mind ez a telepitvényesek ellen, mind ezek a földtulajdonos ellen". Ekként ezen szakasz következő szöveggel volna megállapítandó : A 2-ik §-ban említett megváltást IIletőleg a telepitvényi birtokviszonyok a 4. és 5. §§-ok értelmében való szabályozását mind a földtulajdonos, mind a váltság-kötelezettek kérhetik; és habár többrendü telepitvényi szerződés mellett jutottak is a telepitvényesek birtoklásba, de ha ugyanazon földtulajdonos a jogositott fél, mind ez a telepitvényesek ellen, mind ezek a földtulajdonos ellen kérelmeiket egy keresetlevélbe foglalhatják. Ha e törvény életbeléptetésétől számított két év eltelte alatt egyik fél sem indítaná meg a keresetet, a# a királyi ügyésznek felperessége alatt, a telepitvényes község nevében inditandó meg." A keresetlevél azon törvényszékhez nyújtandó be, a melynek kerületében a megváltandó birtok fekszik. A törvényszék a keresetet az előnyomozások megtétele, az egyezség megkisérlése és a tárgyalás felvétele végett az IIlető egyesbiróságnak küldi meg." VII. (9. régi), 10. (uj) §. A második bekezdéshez a bizottság következő, önmagát indokoló toldást indítványoz : „Konok perlekedés esetében azonban (1870. XIV. t. ez.) a költségek egyedül a vesztes felet terhelik." VIII. (10. régi), 11. (uj)§. Miután e §. első bekezdésében a birtok telekkönj^vi átíratásáról van szó, a bizottság a tartozás bekeblezését, — mely az eredeti törvényjavaslat 6. §-ában fordul elő, czélszerűbben itt véli elrendelendőnek, az első bekezdéshez toldott következő szavak által: „iratik át; ugy szintén egyidejűleg a megváltási IIletőleg vételárra nézve a zálogjog telekkönyvIIeg hivatalból bekebeleztetik." A harmadik bekezdés utolsó mondata: „Ha ez" stb. a régi 6. IIletőleg uj 7. §. módosítása folytán, és az ott mondottak alapján, kihagyandó.