Főrendiházi irományok, 1869. VI. kötet • 355-436. sz.

Irományszámok - 1869-378

CCCLXXVIII. SZÁM. 171 4) a földesúrnak azon joga, mely szerint egykori jobbágyának a tégla- vagy mészégetést, a kó'vágást, agyag- vagy fövény-ásást annak földén megtIIthatta, vagy ezen jog gyakorlásáért magának szolgáltatást köthetett ki, — a hol ezen jog a jobbágyi kapcsolat megszüntetéséig gyakoroltatott; és ezeken kivül 5) a kizárólagos mészárszéki jog. A raég fennálló többi királyi kisebb haszonvételek szabályozásáról külön törvények intézkednek. 6. §. A mennyiben az 1848. XII. törvényczikk által a volt földesuraknak biztosított kármentesités még kiszolgáltatva nem volna: a megtérítendő' összeg kiszámítása az 1868. XXXIII. törvénycz. 5. §-ának határozatai, a kifizetés pedig az eddig fennállót^ szabályok szerint történik. H. Fejezet. Pusztatelkek. 7.§. Pusztatelkeknek azon telkek tekintendők, melyek akár már mint pusztatelkek, akár pedig mint bel- és külsőséggel ellátott volt úrbéri házhelyek lettek az úrbéri táblába bevezetve, azonban birtokosaik által később elhagyattak. Ezen pusztatelkek (sessiones desertae) azoknak, IIletőleg azok jogutódainak tulajdonai, kik e puszta-telkeknek 1848. évi január 1-én birtokában voltak. 8. §. Pusztatelkek után, melyekért országos kárpótlás fizettetett, vagy fizettetni fog: az úrbéri ( legelő- és erdő-, IIletőleg nádas-IIletmény szintén ugy kiadandó, mint más úrbéri birtok után. 9. §• Pusztatelkek egyes részei, melyek 18 48. január 1-je előtt nem úrbéri vagy urbért pótló szerződés szerint, hanem az 1836. IV. t. ez. 14. §-a értelmében a megszállásig viszonszolgáitatás terhe alatt osztattak ki: szintén a birtokosok tulajdonai maradnak és a kárpótlás azokért is az átalános úrbéri kárpótlási szabályok szerint aránylag adandó ki. III. Fejezet. Foglalások. 10. §. Az úrbéri állománynak a földesúri magán birtokból, vagy a közösekből foglalás által keletkezett minden nagyobbitása, nemkülönben annak a volt földesuraság által tett foglalásból származó kevesbitése ott, a hol az úrbéri rendezés még meg nem történt, vagy a közösség a legelőre, erdőre vagy nádasra nézve a volt földesúr s a volt úrbéresek közt még fennáll: az eddigi törvények szerint Ítélendő meg, azonban a következő korlátok közt : a) az 1820. évi január l-ig fennállott békés birtok se egyik, se másik részről meg nem támadható *, b) az 1820. évi január 1-je óta 1859-ik év végéig történt foglalások iránti kereset csak azon esetben érvényesithető : ha ezen kereset akár külön per utján, akár pedig együttlegesen az úrbéri rendbeszedési, legelő- vagy erdökülönzési perrel, már 1859-ik év deczember 3l-ikéig megindittatott ; c) mindaz 1859-ik év végéig tett foglalások iránti kereset, amennyiben ennek az a) és b) pontok értelmében helye van, — mind pedig az 1859-ik évi deczember 31-ike óta történt ujabb foglalásokra 22*