Főrendiházi irományok, 1869. VI. kötet • 355-436. sz.

Irományszámok - 1869-376

XU CCOLXXVI. SZÁM, III melléklet a 376. számú irományhoz. Ministeri-indokolás az 1871, XXXI. törvényezikk hatálybaléptetésére vonatkozó átmeneti intézkedésekről szőlő törvényja/vaslathoz. Az 1871 : XXXI. t. ez. hatályba léptetése, több tekintetben oly átmeneti intézkedéseket is tesz szükségessé, melyek a fennálló törvényeket megérintvén : csak a törvény, vagy a törvényhozás által adott felhatalmazás alapján adathatnak ki. E szabályok kiadhatására nézve, az igazságtigyminister ez utóbbi módot választotta, főleg azon oknál fogva: mert az 1868 : LIV. t. ez. életbeléptetésénél is ezen mód követtetett, s mert az átmeneti intézkedések természetüknél fogva — csupán a törvény végrehajtásával felmerülő' nehézségek megoldását tárgy ázván : az átmenet megtörténtével hatályból kIIépnek, s csakis hamar elmúló viszonyok szabályozásával foglalkoznak. A törvényjavaslatban, melyet az igazságügy minister ez alkalommal a törvényhozás elé terjeszt : felhatalmazás kéretik IIy átmeneti intézkedéseknek rendeleti utón leendő kiadhatására, s nem kétli az igazságügyminister, hogy a törvényhozás bölcsesége, belátva az intézkedések mulhatlan szükségét, e felhatalmazást megadandja. A mint a törvényjavaslat mutatja, négy főpont intézendő el különös szabályok által, hogy az átmenet, a törvénykezési eljárásra nézve fennálló szabályos ösvényre, ezáltal közvetittessék. Intézkedni kell ugyanis a folyamatban lévő polgári perekben és egyéb ügyekben az IIletékes biróság megszűntekor még le nem járt határidőkről és határnapokról ; mert IIy intézkedések nélkül zavar, bonyodalom, sőt a jogok veszélyeztetése mulhatlanul bekövetkeznék. Szükséges továbbá fentartani a félnek jogát, hogy azon biróság IIletékessége ellen, — melyhez pere az ő hozzájárulása nélkül áttétetett, — kifogást emelhessen, habár a per tovább haladt azon stádiumnál, a meddig rendszeres viszonyok között, és az eljárási szabályok szerint az IIletőség elleni kifogás megtehető. Ezen intézkedést azonban csupán a polgári perekre véli korlátozandónak az igazságügyminister ; minek folytán az nem terjesztetnék ki a büntető ügyekre, a váltó- és csőd-, valamint a pénzügyi perekre. Szükséges az intézkedés a szőlőváltsági ügyeknek másodfokú bíróságát IIletőleg is : minthogy az Í871 : XXXI. t. ez. a vegyes biróságoknak mint első fokú biróságnak teendőit a kir. törvényszékekre ruházta, de nem intézkedett ezen biróságnak mint másodfokú biróságnak helyettesítése iránt. A pesti kir. e. f. váltótörvényszék az 1871: XXXI. t. ez. szerint szintén megszűnik, s helyette más területi körrel s némIIeg más IIletőséggel a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék lép. Kétségtelen, hogy a törvény szerint, a pesti kir. váltótörvényszék előtt meginditott ügyek ujolag osztá-