Főrendiházi irományok, 1869. V. kötet • 320-355. sz.
Irományszámok - 1869-333
118 CCCXXXIII. SZÁM. 8. §. Az intézettel viszonyban álló felek által, az intézet részére akár okirat, akár pedig küldlevél alakjában kiállított nyugták, elismervények, utasítások és utalványok, ha az IIlető fél sajátkezű aláírásával vannak ellátva, az aláiró s ennek jogutódai ellen teljes bizonyító erővel bírnak a nélkül, hogy ezek jogérvényességére a törvényes bizonyság hitelesítése, vagy két tanú ellenjegyzése, vagy a pénzleolvasás tanúsítása szükségeltetnék. 9. §. UgyanIIy bizonyító erővel bír az utalványos egyszerű aláírása is, mind az utalványos, mind pedig az utalványozó s az ő jogutódaik ellenében oly fizetésekre nézve, a melyek az intézettel viszonyban álló felek utalványa folytán, az intézet által egy harmadik részére akár készpénzben, akár értékpapírokban teljesíttetnek. 10. §. Több adós solidáris kötelezettsége esetében bármelyik adósnak nyugtája vagy elismervénye az értékpapírok vagy azok eladási árának átvételéről, az intézet igazolására s födözétére teljesen elegendő, ha csak magában a kölcsön iránti folyamodványban vagy utóbb is egy e végre kiállított meghatalmazásban határozottan ki nem jelölték azontársukat, a kit a kölcsönügy körüli összes teendőkkel - megbiztak. Ezen eseten kivül az egyetemleges adósoknak csak egymás irányában lehet keresetük, de az intézetet felelősségre nem vonhatják. 11. §. Az intézet jogosítva van a lejárt kamatok és törlesztési részletek behajtására nézve a részére kiállított kötvény Yágy más kötelezettségi nyIIatkozat és könyvkivonatai alapján késedelmes adósa, vagy a jelzálog birtokosa ellen azonnal birói fizetési meghagyást kérelmezni, ha a kötelezettségi okirat bíróságIIag vagy közhitelességü közjegyző által hitelesítve van. Ha "az adós a fizetési meghagyásnak nyolcz nap alatt eleget nem tett, ellene a végrehajtás * minden ujabb kérelem nélkül a fizetési meghagyás alapján teljesítendő. 12. §. A végrehajtási eljárás, a mennyiben a jelen törvényben eltérő intézkedések nem foglaltatnak, az ingóságok tekintetében a váltó-végrehajtási eljárás, az ingatlanokra pedig az 1868. LIV. t. ez. VIII-ik czímének 3. fejezete szerint foganatosítandó. 13. §. Ha az intézet a jelzálogul lekötött jószág végrehajtási eladását szükségesnek tartja, az IIletö jószágnak a kölcsön engedélyezése alkalmával felvett értéke veendő becsértékül és kikiáltási árul. 14. §. Az intézet fel van jogosítva az árverési feltételeket még akkor is kijelölni, ha a jelzálogul lekötött jószág eladatása más hitelező kérelmére lett elrendelve. Ezen joggal az intézet még azon esetben is élhet, ha a lezárolt jószágnak haszonbérbeadása kérelmeztetik egy más hitelező által, vagy ha a jószág a csőd folyama alatt eladatni rendeltetett. A birtokbiróság (csődbíróság) mindezen esetekben az árverési feltételekre nézve az előbb betáblázott hitelezőket egy rövid időre kitűzendő tárgyalásnál meghallgatván, a föltételeket megvizsgálja, és ha azokra nézve alapos aggodalom fenn nem forog, azonnal helybenhagyja.
