Főrendiházi irományok, 1869. V. kötet • 320-355. sz.
Irományszámok - 1869-320
4 CGCXX. SZÁM, Melléklet a 320. számú irományhoz. Ministeri indokolás az első magyar-gácsországi vasút építési feltételeinek megváltoztatása iránt benyújtott törvényjavaslathoz. Az első magyar-gácsországi vasút engedélyeseinek kiadott, s az 1869. évi VI. t. ez. által beczikkelyezett engedélyokmány V. §-ának a) betűje alatt rendeli, hogy e vasút Mezőlaborcztól az ország határáig terjedő részén V70 maximai emelkedéssel építtessék, de felhatalmazza egyúttal a kormányt, hogy azon esetre, ha ezáltal a vonal megfelelő megrövidítése elérethetik, Veo-ig terjedő legnagyobb emelkedést engedélyezhessen, A vonal e szakaszon csakis a Magura-patak jobb vagy bal partján levő lejtőkön vezettethetvén, az engedélyesek ennek folytán a vonalat e két irányban tanulmányozták s e tanulmányaik eredményekép mind a két vonal átalános tervét mutatták be. E tervek szerint a vonal a Magura jobb partján V70" e <l emelkedéssel, a bal parton pedig ï/eo-addal vezethető — s ez utóbbi irány az előbbinél mintegy Vs middel rövidebb. A kormány műszaki közegei által a helyszínén eszközlött vizsgálatból kitűnvén, hogy a Magurapatak jobb partján Y70 emelkedéssel tervezett vonalon oly rétegzetek fordulnak elő, melyek a vizsgálat alkalmával is teljes mozgásban voltak, ennek folytán még m. évi September hó elején az engedélyokmány fentebbi határozata értelmében a vasútnak a Magura bal partján levő lejtökön VöO emelkedéssel leendő épitését határoztam el, s utasítottam az engedélyeseket, hogy e vonal részletterveit dolgozzák ki. Az engedélyesek a helyett azonban, hogy e részletterveket jóváhagyás végett előterjesztették volna, múlt évi október havában egy kérvényt nyújtottak be, mely szerint az érintett szakaszra egy uj vonalat jelölvén ki, e vonalnak Y40 emelkedéssel leendő kiépítését engedélyeztetni kérték, ajánlatot téve egyutíal, hogy kérelmük teljesítése esetén bizonyos ellenkötelezettségeket vállalnak magukra. Ezen kérelmük indokolásául felhozták, hogy a részlettervek kidolgozása alkalmával eszközlött felmérések s ujabbi kutatások alapján azon tapasztalatra jöttek, mikép a vasút az általam helybenhagyott vonalon Mezőlaborcz és Vidrány közt oly alapot nyerne, melyen azt csak nagy áldozatokkal lehetne szilárdul elhelyezni s épségben fentartani. A kérdéses területen ugyanis állításuk szerint már több helyen történtek csúszások s világosan kivehető, hogy a hegyek oldalain, még mielőtt azokon nagyobb munkálatok foganatosittattak volna, az egyensúly meg van bontva s igy több mint valószínű, hogy azon esetre, ha e helyen leásások s feltöltések eszközöltetnek a pálya bevágásaiban s feltöltésein, a pálya fennállását nagy mérvben veszélyeztető csúszások fognak előfordulni. Ezen veszélyes helyek kikerülhetők volnának azonban nézetük szerint, ha a vasútvonal egész Vidrányig a völgy szine felett csekély magasságban vezettetik, csakhogy ez esetben az ország határánál elvonuló hegységet az általok létesített felmérések szerint y 60 emelkedéssel elérni nem lehet. Ezen kérvény a közös cs. k. hadügyminister, valamint az osztrák cs. k. kereskedelmi minister által is azon oknál fogva pártoltatott, hogy a kérelem teljesítése által az egész pálya elébb adassék át a közforgalomnak, minden esetre pedig kiépítése a törvényszerű határidőn belül biztosittassék.
