Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.
Irományszámok - 1869-281
234 CCLXXXI. SZÁM. A 64. §-ban kimondatik, hogy amennyiben urbériség vagy majorság czímén 1862. évi decz. végéig kereset be nem adatott, az ily kereset többé meg nem inditható, — és a birtokos tulajdonává válik, mely magában az urbériségre nézve helyes intézkedés, azonban a bizottság nézete szerint azon eszmét is magában foglalja, hogy ha a volt földesúr és majorság-birtokot birlalók közt 1862-ig egyesség jött létre s ez által az úrbéri per megkezdése szükségtelenné vált, azon birtok is a jelen törvény kihirdetésével az illető birlalt tulajdonává válik, miért is ezen 64. §. 1-ső bekezdése második sora végén ezen szavakat : „avagy az illetők közt már életbe is lépett irás- vagy szóbeli egyesség létre nem jött volna" hozzáadandóknak tartja a bizottság. Ugyanezen pótló intézkedésnek szükségét látja a tárgy azonosságát tekintetbe véve a bizottság a foglalásokról szóló 69. §-t illetőleg, hol is a 6) pont végét ezen szavakkal megtoldatni javallja: „érvényben hagyatván az illetők közt létre jött is életbe lépett Írásbeli vagy szóbeli egyesség a 64, §. értelmében." A nádlási haszonvételekről szóló 73. szakaszban — miután a bizottság nézete szerint annak lehetősége nincsen kizárva, hogy a 36. §. második bekezdésében érintett törvényes intézkedés alkalmazásának szüksége is beálland, a 34—37. §§-oki*a való átalános hivatkozást czélszerübbnek látná a bizottság, miért is a 73. §. második sorában e szavak helyett; „e jelen törvény 34. s 35. szakaszai" e szavakat: „e jelen törvény 34—37. szakaszai" használandóknak, s e szavakat: „és a 36. §. első bekezdése elvégre a 37. §t" kihagyandóknak tartja a bizottság. A 82. §-t illetőleg, miután a bizottság a Talmács és Szelistye valamint az ahoz tartozó községek nevében a méltóságos főrendekhez benyújtott és onnan e bizottsághoz használat végett áttett folyamodványból tudomást nyert, hogy Szelistye és hozzátartozó községeivel e szakasz rendelete alá esik, holott a szövegből annak külön felemlítése kimaradt, valamint arról is, hogy e területek jog- s birtokviszonyaira nézve v llongások léteznek köztök s az erdélyi szász-székek közt, melyek birói útra is kerülvén, ott várják elintézésüket, nehogy ez idézett szakasz jelen szövegezéséből s e területek ottani megnevezéséből e peres kérdésnek egyik vagy másik perlekedő fél részére birói Ítélet előtt is már eldöntőttnek következtethessék, vagyis ily következtetésre a törvényhozás szándéka ellen a szövegben előforduló megnevezése által e területeknek alkalom adassék, a czímet „A Talmács és törcsvári uradalmak birtokviszonyairól" helyett következőkép fogalmazandónak : „A Talmács, Szelistye s Törcsvár, v£,lai'Jut az azokhoz tartozó községek birtokviszonyairól" és a 82. §. első sorát ekkép változtatandónak tartja a bizottság, hogy ezen szavak helyett: „A Talmács és Törcsvár uradalmak területére" mondassák: „a Talmács-Szelistye s Törcsvár valamint az azokhoz tartózd községek területeire nézve." 83. §. A közhitel és jogbiztonság megszilárdulása lévén azon indok, mely a magyar törvényhozást as absolut kormány által életbe léptetett telekkönyvi rendszernek, jogintézményeink közé való felvételére határozta. Ezen czél tévesztve van a telekkönyvi intézmény elébe tűzött s föntebb jelzett feladatok mindaddig üdvösen megoldva nem volnának, mig az 1855. decz. 15-ikén kibocsátott telekkönyvi rendelvény 4. §-a hatályban maradván, a birtoknak a telekkönyvbe tulajdoni czím alatt való bevezettetése nem gátolja a tulajdonosnak úrbéri czím alatt támasztott igényekkel való megtámadtathatását. Midőn tehát a bizottság ily szabványnak a hivatolt rendeletbe való felvételét tekintettel rendezetlenségükbenkülönleges birtokviszonyainkra, mellozhetlennek s annak érvényben tartását a még folyvást rendezést igénylő birtok-állapotokra nézve szükségesnek tartja — viszont épen a közhitel és jogbiztonságérdekében elérkezettnek látja az időt, hogy a tulajdoni czímmel telekkenyvezett birtok az intézmény szellemének megfelelőleg, úrbéri czím alatti megtámadásoktól mentessé tétessék mindenütt, hol a bekövetkezett rendezés által az e részben fenforoghatott kérdések véglegesen elintéztettek. A törvényjavaslat ily szellemben való kiegészítésének a 83-ik §-ban látná helyét a bizottság, s arra nézve következő szövegzetet hoz javaslatba.
