Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.

Irományszámok - 1869-266

134 CCLXVL SZÁM. 0) Foglalások. 69. §. A jelen törvény ül. fejezetének a foglalásokról szóló intézkedései, az ország ezen részeire a következő változtatásokkal terjesztetnek ki : a) oly békés birtok, a mely már 1819. évi január l-jén fennállott, többé meg nem támadható ; 6) a foglalások iránti kereseti jog elenyészettnek tekintetik: ha a per 1862. évi deczember végéig, a székely-földiekre nézve pedig 1870. évi január l-ig meg nem indittatott." D) Erdei haszonvételek. 70. §. Oly erdők vagy erdőrészek, a melyek akár az 1819/20. évi országos összeírás előtt, akár azután, örökszerződés vagy végérvényes Ítélet utján a községnek vagy egyes volt úrbéreseknek kizárólagos haszonvételül adattak át : nem esnek úrbéri rendezés alá, hanem a volt-urbérések tulajdonává válnak. A mennyiben ilyen erdőkben vagy erdőrészekben egyedül csak a volt földesúr tisztjei vagy cselédei részére volt fentartva erdei vagy legeltetési haszonvétel : az a volt-urbéresek tulajdoni jogát nem csonkítja, azonban a fentartott fáizási vagy legeltetési haszonvételnek megfelelő erdőrész a volt földesúrnak kiadandó. 71. §. Egyéb esetekben az úrbéri faizás és makkoltatás fejében a volt-urbéreseknek járó erdő-illetmény kiszabásánál a következő elvek tartandók szem előtt : 1) Azon jobbágy-házhely egész teleknek tekintendő, a melyhez az 1819/20-ik évben eszközlött országos összeírás szerint az első osztályú községben legalább hat hold, — második osztályú községben legalább 9 hold, — a harmadik és negyedik osztályú községekben pedig legalább 11 hold úrbéri föld tartozik, holdját mindenütt 1600 Döllel számítva. 2) Erdőilletményül egy egész telek számára egy és fél holdnál csekélyebb és hat holdnál nagyobb erdotér — holdját 1600 Döllel számítva — rendszerint nem szabathatik ki. 3) Ha azonban a hely viszony okhoz képest ezen mérték mellett az 1848. évi január l-ig élvezett törvényes haszonvétel ki nem kerülne: az egy egész telek után járó erdőilletmény kivételképen kilencz (1600) négyszegöles holdra fölemelhető, 4) Viszont a hol a volt úrbéres által 1848. évi január l-ig élvezett erdei haszonvétel oly csekély volt, hogy annak folytatására egy és fél holdnyi erdőtér nem kívántatik : ott az erdőilletmény egyegy egész telek után a 2. pontban megállapított minimumon alul is leszállítható. 5) Azon volt úrbéresek, a kik az úrbéri földeknek az 1. pontban emiitett átlag mennyiségénél többet vagy kevesebbet bírnak: külső birtokuknak ezen átlaghoz mért aránya szerint kiszabandó erdőrészt kapnak. 6) Mindazon volt úrbéreseknek, a kik külsőség nélkül csak házat és belső birtokot birtak : egy nyolczadrésze jár azon erdőilletménynek, a mely ugyanazon községben egy egész telek után fog megállapittatni. Ha pedig ez nem felelne meg az 1848. január 1. előtt élvezett erdei haszonvételnek: kivételképen az illetmény fel is emelhető, azonban ez az egy egész telek után megállapított maximumot túl nem haladhatja. 72. §. • Egyéb tekintetben az erdőilletmény kiszabására nézve a jelen törvény 27. 29. 31. 32. és 33. szakaszainak határozatai az ország eme részeiben is irányadók, azon külömbséggel : hogy a 29. sza-