Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.

Irományszámok - 1869-266

CCLXVL SZÁM. 129 4L §. Csapások, utak, teljesen haszonvehetetlen terek, ugy a községi utczák és a rendes közlekedéshez szükséges terek senki illetményébe be nem szánthatok. A haszonvehetlen tér annak tulajdona, a kinek egyéni birtoka közé esik : különben a volt földesurat illeti. A közlekedési utak, az utczák és a község beltelkén létező magánjogi tulajdont nem képező terek : községi vagyont képeznek, érintetlenül hagyatván az ily tereken másokat illető' vásárjog. A gazdasági utak és csapások a volt úrbéresek birtokán ezeket, a volt földesúr birtokán pedig az utóbbit illetik, de az ilyetén utakon és csapásokon kölcsönösen fennálló szolgalmak jövőre is érintetlenül maradnak. 42. §. A hol a legelő-elkülönzés még nem történt meg : minden egyes volt jobbágy vagy zsellér követelheti, hogy legelő-illetménye külön, s a mennyiben a helybeli körülmények engedik, többi birtokával egyesítve hasittassék ki. Ott pedig, a hol a legelő-elkülönzés már véghez ment : a volt úrbéri zsellérek a maguk legeloilletményét a volt telkes jobbágyok legelő-illetményétől bármikor elkülönithetik, sőt maguk közt fel is oszthatják : ha az elkülönítést vagy felosztást kérők legelő-illetménye a zselléreket összesen illető legelőnek legalább negyedrészét teszi. A volt telkes jobbágyoknak és zselléreknek közösen jutott legelő az egyesek közt felosztandó : ha a felosztást kérők úrbéri birtoka a határban levő úrbéri birtoknak legalább egy negyedét teszi. A felosztás s elkülönzési költségeket azon esetben, ha a szabályozás már megtörtént: a tulajdonosok a mindegyik részére jutott osztályozott terület aránya szerint viselik. Vm. Fejezet. Birtokrendezési eljárás. 43. §. A jelen törvény határozatai szerint felmerülő minden per az e. f. törvényszék hatásköréhez tartozik. A birtokszabályozás megengedése iránt hozott Ítélet jogerőre emelkedése.után, a törvényszék a felmérés, becslés, osztályozás eszközlésével s az 1832/6-ki X. t. ez. 6. §-ának g) pontja szerint megkívántató mindennemű segédadatok megszerzésével, egybeállításával és hitelesítésével, ideértve az összehasonlitó okiratot is, mindig egyik birói tagját bízza meg. A'megbizott törvényszéki tag köteles : • a) a rendezni kivánt község s a szomszédos községek közt a határokat tisztába hozni s a menynyiben az barátságos utón nem volna eszközölhető : a feleket a határkérdés eldöntése végett az illetékes bíróság elé utasítani ; b) a szabályozási tervbe felveendő községi (vicinal) közlekedési és országos utvonalokra nézve az érdekelt szomszéd-községeket is meghallgatni, valamint a járási s illetőleg a megyei vagy országos hatóságok határozatát is kikérni ; c) a felek közt a fenforgó kérdésekre nézve a barátságos egyezséget megkisérleni ; d) eljárásáról folytatólagos alakban jegyzőkönyvet vezetni s azt az összes beszerzett adatokkal, valamint a netalán létrejött egyezséggel együtt a törvényszék elé terjeszteni. A segédadatokban netalán mutatkozó hiányok kiegészitése iránt a törvényszék intézkedik. FÖBENDI IROMÁNYOK. 1871 * IV. 17