Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.

Irományszámok - 1869-264

CCLXIV. SZÁM. 99 megállapítása végett — az illető' törvényhatóság tavaszi és őszi közgyűlését legalább egy hónappal megelőzőleg — közgyűlést kell tartani. Ha a biró, polgármester, vagy maga a képviselő testület, vagy tagjainak egy negyede jónak látja, rendkivüli közgyűlés annyiszor tartathatik, ä hányszor a körülmények igénylik. Áz elnök mind a rendes, mind a rendkivüli közgyűlés határnapjáról, s az azokon felveendő tárgyakról a képviselő testület tagjait legalább 24 órával a gyűlés előtt mindig értesíteni tartozik. A rendes gyűléseken azonban az elnök által kitűzőiteken kivül más tárgyak is vétethetnek tanácskozás alá, s a gyűlés egyes tagjai által önálló inditv.ányok is tétethetnek. Hy Önálló indítványok azonban legalább 24 óra közbenjöttével vétethetnek csak tárgyalás alá. 59. §. A közgyűléseken a jelenlevők határoznak. A tanácskozás ügyrendét a község szabályrendelettel állapítja meg. 60. §. A közgyűléseken az elöljáróság tagjai közül csak a polgármester, biró, jegyző, rendőrkapitány, tanácsnok, ügyész, árvaszéki ülnök, pénztárnok, számvevő, közgyám, orvos és mérnök bir szavazattal, és mindegyik csak olyan ügyekben, melyek által személyileg érdekelve nincs. A többi tisztviselők a közgyűléseken felszólalhatnak, s ha felhivatnak, felszólalni kötelesek is, de szavazattal csak azon esetben birnak, ha a képviselő testületnek különben is tagjai. 61. §. A gyűlést az elnök nyitja meg és zárja be, ő vezeti a tanácskozást és őrködik az ügyrend megtartása fölött. Jogában és kötelességében áll az elnöknek a csendzavaró hallgatóságot előre bocsátott megintés után a teremből kiutasítani, s a szólót a tárgyhoz térésre, s ha attól ismételve eltért, vagy az illedelmet sértené, rendre utasítani s ha ez nem használna, a szót tőle azon tárgyban megvonni. A kérdést szavazatra az elnök teszi fel. Szavazás előtt a kérdés megállapításához a tagoknak szólni jogukban áll, véleménykülönbség esetében a többség határozata dönt. A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba, de ha 5 tag kivánja, vagy ha községi törzsvagyon elidegenítéséről, megterheléséről, terhes szerződések kötéséről és községi kölcsönről van szó, az elnök a névszerinti szavazást elrendelni mindig köteles. 62. §. A ki a tanácskozás méltóságát vagy a gyűlés tagjait sértő kifejezéssel él, s azt rögtön vissza nem vonja, a gyűlés által a felebbezés kizárásával kis és nagy községekben 15 ftig, — rendezett tanácsú városokban 50 ftig terjedhető s közigazgatási utón behajtható birságra büntettethetik. A birság a szegények pénztárába fizetendő. Ha széksértés megtorlása inditványoztatott, elsőbben a felett kell szavazni, hogy a vádlott büntetendő-e, azután a birság mennyisége fölött. VI. Fejezet. A községi elöljáróságról. 63. §. A képviselő-testület határozatait és a törvényhatóság rendeleteit a községi elöljáróság hajtja végre. 13* X