Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.
Irományszámok - 1869-264
CCLXIV. SZÁM. 95 A küldöttség a kitűzött és kihirdetett napokon nyilvánosan tartja üléseit, s eljárásáról a képviselőtestületnek indokolt jelentést tesz. A névjegyzék és sorrend megállapításánál csak a községben és területén fekvő vagyon, s a községben s területén élvezett jövedelem összes egyenes államadója, s a községben fizetett személyes kereseti adó vétetik számításba ; továbbá : az állami, felekezeti és magán-tanintézetek tanárai, néptanitók, a tudományos akadémiák tagjai, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar- és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, úgyszintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek, bányászok, erdészek és gazdatiszteknek összes egyenes államadója kétszeresen számittatik. A férj vagy atya államadójába a nő, valamint kiskorú gyermekek államadója is beszámítandó, ha a nőnek vagy a kiskorú gyermekeknek vagyonát kezeli. Midőn ketten vagy többen fizetnek hasonmennyiségű államadót, ezek között a sorshúzás dönt ; midőn pedig ezen eset olyan egyének közt fordul elő, kik közül az egyik egyszeresen, a másik pedig kétszeresen számított államadó folytán juthatna a képviselő-testületbe: az utóbbi bir elsőbbséggel. « 36. §. A névjegyzékbe nem vétethetik fel : a) a ki valamely bűntény miatt elmarasztaltatott, a marasztaló ítélet kihirdetésétől, a büntetés egész tartama alatt ; 6) a ki a község közjavadalmait haszonbérli, vagy a községgel más szerződési viszonyban áll; c) a hadsereg (hadi tengerészet) állományában tettleg szolgáló katonák, valamint a tettleges állományban álló honvédek ; d) állami és megyei tisztviselők, ha fizetéseik után járó jövedelmi adón kivül, más adót a községben nem fizetnek. 37. §. A községi képviselők számát a népesség száma szabályozza, t. i. minden 100 lélek után egy képviselő választatik. A választott és nem választott képviselők öszszes száma azonban kis községekben 10-nél kevesebb, 20-nál több, nagy községekben 20-nál kevesebb, 40-nél több, rendezett tanácsú városokban 48-nál kevesebb és 200-nál több nem lehet. A képviselők választása, ha a községi választók összes száma a 600-at meghaladja : választókerületenként, ha meg nem haladja : tömegesen eszközöltetik. 'Egy-egy választó-kerületben 200-nál kevesebb és 600-nál több választó nem lehet. A választó-kerületeket a képviselő testület alakítja. 'Egy-egy választó-kerület lehetőleg páros számban csak annyi képviselőt választ, a mennyi a képviselő-testület választás alá eső tagjaiból a kerület választóinak az összes választókhoz viszonyított aránya szerint a kerületre esik ; ugyan ez alkalommal ott, hol a választás tömegesen eszközöltetik, a választandó képviselők Összes számának x /á része erejéig póttagok választandók ; ott pedig, hol a választás kerületenként történik, az egyes kerületekben a póttagok választása is, az ott választandó képviselők számához képest eszközlendő, ugy azonban, hogy minden kerület legalább 1 póttagot válaszszon. 38. §. Községi választó : a) minden 20 éves községi lakos, ha saját vagyonától vagy jövedelmétől a föld-, házjövedelmi^ X
