Főrendiházi irományok, 1869. III. kötet • 190-255. sz.
Irományszámok - 1869-198
cxcvm. SZÁM. 61 seknek fognak találtatni, ezek által azonban, a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom és pálya-hossz-szelvény változást nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél, gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, mi által egyébként se a pályatervezet főirányának változást szenvedni, se azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal a lejt- és irány viszony ok kedvezőtlenebbekké váljanak, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. 4. §. A pálya alépitménye egy vágányra lesz előállitaoidó, s éhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sínuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkivántatik. Egy második vágány építése csak akkor vétethetik foganatba, ha azt a kormány engedélyezte. 5. §. A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által következő átalános rendszabályok lesznek követendők. a) Alépítmény. A maximai emelkedési viszony Bánrévé tői Ózdig legyen ugy, mint egy áll a kétszázhoz (1 : 200) s Ózdtól Nádasig legyen ugy mint egy áll az ötvenhez (1 : 50). A kanyarodásoknak a nyilt pályán nem szabad 150 méternél, a szárnyvonalukon pedig 100 méternél kisebb félátmérővel birniok. Ezen maximai emelkedési viszonyoknak és legkisebb kanyarodási félátmérőknek, melyek meghatározására az építési nehézségek irányadók, alkalmazhatása iránt a kormány dönt. A pályakorona szélessége ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, 2 6 /io méterre határoztatott. A kövecságy előállításánál szabályul szolgáland: hogy a talpfák alatt legalább 0.1 méter vastagságú' kavicsréteg legyen. A kövecságynak különben azon időben, midőn a pályafentartási költségeknek az üzleti számadásba felvétele kezdődik, tökéletesen helyreállítva kell lennie, s azon fölül az építési alap terhére a pályán mértföldenkint legalább 200 köb méternyi kavicsmennyiség, mint tartalék-kövecs helyezendő el. A műépitmények kivétel nélkül fából lesznek előállíthatók. b) Felépítmény. A vágány szélessége egy méternél keskenyebb nem lehet. A sínek folyó méterként 25 azaz folyó bécsi lábanként 7.9 vámfontnál könnyebbek nem lehetnek. A felépítmény szerkezetét s anyagát illető minden más intézkedések a részlettervek előterjesztése alkalmával fognak megállapittatni. Az engedélyesek kötelesek a nyilt pályának és az állomások sínutainak előállításához szükséges felépítmény-anyagokon kivül ezeknek még legalább fél százalékát, valamint egy teljes kitérő- és keresztvágány-szerkezetet is az azokhoz szükségelt talpfákkal együtt mint tartalék-anyagot az építési alapból előállítani. c) Épületek, pályaelzárás-jelzések. Az épületek kivétel nélkül fából is elŐállithatók. A pályaelzárást s az ut-átjáróknál szükséges korlátok felállitását illetőleg csak a részlettervek előterjesztése után fog határozat hozatni.
