Főrendiházi irományok, 1869. III. kötet • 190-255. sz.

Irományszámok - 1869-198

u CXCVIÏL SZÁM. delet 6-ik §. határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesitése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom és pályahosszszelvény változást nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, miáltal egyébként se a pályatervezet főirányának változást szenvedni, se azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal, a lejt- és irányviszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. 4. §. A pálya alépitménye egy vágányra előállitandó, s ehhez képest a terület kisajátítása egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sínuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. A mennyiben azonban tekintettel a jövőre a ministerinm czélszertínek itélendi a földterületet már most két vágányu vasútra kisajátítani, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapitandó kárpótlás mellett köteleztetnek. Mihelyt annyira növekedett a forgalom, hogy a tisztajövedelem a 22. §. értelmében a névleges üzleti tőke 8%-os jövedelmének megfelel, kötelesek az engedélyesek a kormány kivánatára a második vágányt minden kártalanítás nélkül előállítani. A forgalom növekedtével minden más esetben is kivánhatja a kormány a második vágány elő-. állítását, csakhogy ekkor a részletes határozmányok az engedélyesekkel egyetértőleg lesznek megállapitandók. A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által a következő átalános rendszabályok lesznek követendők. a) Alépítmény. A maximai emelkedési viszony a bánréve-füleki, bánréve-rozsnyói és feled-nyustnyai szakaszokon legyen ugy, mint 1 : 200 ; a rozsnyó-dobsinai szakaszon legyen ugy, mint 1 : 100 és a nyustnyatiszolczi szakaszon legyen ugy, mint 1 : 80. A kanyarodásoknak a bánréve-füleki, bánréverozsnyói és feled-nyustnyai szakaszokon 275 méternél és a többi szakaszokon 250 méternél nem szabad kisebb félátmérővel birniok. A pálya szabályszerű (normal) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél, a falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az államköltségén foganatba vett másodrendű (Miskolcz-Bánréve) vonaloknál megállapittattak, s nevezetesen, melyek szerint a pálya korona szélessége ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, egyenes vonalakban 3'1, kanyarulatokban 3*4 méterre határoztatoti Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecs-ágyat is előállítani, s annak azon időben, midőn a pályafentartási költségeknek az üzleti számadásba fölvétele kezdődik, a talpfák befödésével, a keresztszelvény szabványokban meghatározott mértékkel kell birnia. Ezenkívül még az építési alap terhére, pályamértfoldenkint legalább 300 köbméternyi kavicsmennyiség, mint tartalék-kövecs helyezendő el. Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a felépítmények beágyazásánál ott, hol a kavicstermelő helyek a pályától több mint fél mértföldnyi távolságra esnek, felényire beágyazási alaprétegül kavicsos homok (quarziger Sand), felényire fedrétegül tiszta kavicsot használjanak.