Főrendiházi irományok, 1869. III. kötet • 190-255. sz.
Irományszámok - 1869-192
CXCn. SZÁM. 13 Melléklet a 192. számú irományhoz. Jelentés az érsekujvár-nyitra-trencséni vasút kiépitése tárgyában. A tisztelt ház 1868. évi deczember hó 4-én tartott CCCXXXIII-ik ülésében hozott határozata által utasította a ministeriumot, hogy az érsekujvár-nyitra-trencséni vasút létesítése czéljából a szükséges intézkedéseket tegye meg, s azok nyomán az illető törvényjavaslatot az engedélyokmány tervezetével együtt a tisztelt háznak terjeszsze elő. E határozatnak eleget teendő, mindenek előtt szükségesnek láttam az érintett vaspályának a morvaországi vasúthálózattal Magyar-Hradisch mellett leendő összeköttetése czéljából a lajthán-túli ministeriummal a kellő megállapodásokat létrehozni ; melyre nézve megjegyzem, hogy a bécsi ministerium ezen összeköttetés létesitését elvben elfogadta. A kivitelt illetőleg fenforognak ugyan még némely — nevezetesen a Ferdinánd-északi vaspálya e tekintetbeni előjogából folyó nehézségek, de azok nem oly természetűek, mikép a pálya magyarországi részének engedélyezését gátolhatnák. Maga az engedélyezési tárgyalás megindítása tekintetéből szükséges volt e tárgyalást megelőzőleg az engedélyezendő vonal irányát meghatározni, minthogy e vasúi létesítésére két irány — névszerint a vág- és nyitravölgyi vonal ajánlkozott. Az e czélból mindakét vonalon végrehajtott műszaki bejárás alkalmával gyűjtött tapasztalatoks adatokból azon meggyőződést merítettem, hogy habár a vág-volgyi vonal műszaki szempontból kedvezőbb, mégis forgalmi szempontból a nyitra-völgyi vonal nyújt nagyobb előnyöket. A két vonal iránt tett tanulmányozások Összehasonlításából kitűnt ugyan, hogy az érsekujvárnyitra-tapolcsán-baán-trencséni, vagyis a nyitravölgyi vonal hossza 16.3 mértföld, mig ellenben az érsekujvár-nyitra-galgócz-vágujhely-trencséni, vagyis a vágvölgyi vonal 16.8 mértföld hosszú, s igy az előbbinél y 2 mértfölddel hosszabb ; kitűnt továbbá, hogy a két vonal közül a nyitravölgyi beljebb fekszik az országban, sokkal nagyobb iparral biró vidéket érint s e vidéknek országútjain kívül más közlekedési eszköze nincsen, — holott a Vágvölgyén át a hajózható Vág-folyó vonul végig. Ezen okok arra indítottak, hogy az engedélyezési tárgyalások alapjául a nyitra-völgyi vonalat tűzzem ki ; mely tárgyalások eredménye röviden a következőkben foglaltathatik össze. Engedélyért 6 versenyző folyamodott. Ezek közül azonban kettő egyesülvén, egy harmadiknak folyamodványa pedig, melyhez sem előmunkálati engedély, sem pedig tervek nem csatoltattak, az országgyűlés által helybenhagyott ideiglenes vasutengedélyezési rendélet V. §. értelmében visszautasittatván, négy versenyző maradt. A négy versenyzővel azután közöltetett a kormány által az e vasútra nézve meghatározott Összes feltételeket magában foglaló engedélyokmány tervezete, s felhivattak a versenyzők, hogy annak kijelentésével, mikép az engedélyokmány tervezetében foglalt összes feltételeket elfogadják, csupán az állam által adandó kamatbiztositás összegére nézve nyújtsák be ajánlataikat.
