Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.

Irományszámok - 1869-130

CXXX. SZÁM. 71 3. §. A fentebbi szakaszokban meghatározott feltételek alatt fölveendő kölcsönből fedeztetik: a) a közlekedés könnyítése végett az ország két részét egybekötő lánczhid megváltása; b) a forgalomnak és közlekedésnek épen a kereskedés központját fennakadás ellen biztosítása végett egy, vagy szükség esetében két uj állóhid építése ; c) a Duna-folyamnak a főváros határai között oly módon szabályozása, mely a midőn a fővárost az árviz ellen biztosítja s a hajózás akadályait a kereskedés központján elhárítja, a hajózásnak és kereskedésnek tágas kikötőket és uj rakpartokat nyit ; tekintettel a közraktárakra (docks — Entrepôts) is ; d) a fővárosban az ipar és kereskedés központján az áru-forgalom könyitése s a máris gyakori közlekedési zavarok elhárítása végett, de közegészségi tekintetből is kellő szélességű közlekedési fővonaloknak — mintegy állam-utaknak a községi utak nagy hálózatában — nyitása ; e) s az ezekre szükséges helyszini és magasságrajzi fölvételek, tervek, kisajátítások és más előmunkálatok költsége. A kölcsön évi járadékainak fedezésére első sorban a következő források jelöltetnek ki : a) a megváltandó lánczhid jövedelmei ; b) az uj állóhid, illetőleg hidak jövedelmei ; . c) a vasúti kölcsönből építendő vasúti egybekapcsoló hidon az átszállított árukért e czélra mázsánkint fizetendő egy krajczár ; t d) azon pénzintézetek, biztosító-társulatok, gyárak és gyárminŐségü vállalatok községi adópótléka, melyeknek igazgatási székhelye az osztrák államterületen van, de a melyek üzletüket fiók- vagy mellék-intézeteik által Magyarországra is kiterjesztik ; e) azon közlekedési vállalatok községi adópótléka, melyeknek igazgatósága az osztrák területen székel, de a melyek üzletüket a magyar állam-területre is kiterjesztik ; j) a kölcsönből építendő rakpartok jövedelmei ; g) a szabályozások által nyert telkek eladásából befolyandó értékek jövedelmei; h) az időközi kamatok. 5. §. A kölcsön évjáradékainak a 4-ik §-ban kijelölt jövedelmek után fedezetlen maradandó része az állam által pótoltatik, s évenkint mindaddig felvéteti v az államköltségvetésbe, mig a kölcsön egészben nem törlesztetik vagy a fentebb kijelölt jövedelmek növekedése az állam hozzájárulását mellőzhetővé teszi. 6. §. A kölcsön, mint államkölcsön, s az annak törlesztésére rendelt jövedelmek, a mennyiben a törlesztés által igénybe vétetnek, mint az állam rendes bevételei kezeltetnek a pénzügyminister által. A ministeri tanács végzése alapján a pénzügyminister teszi folyókká a kölcsönből befolyt összegeket is a jelen törvényben kijelölt czélokra. 7. §. Részint a kölcsönből létesített vállalatok fentartására, részint egyéb beruházásokra, a melyekre még szükség lesz, hogy Buda-Pest mint főváros az ország igényeinek megfelelhessen, a kölcsönből eszközölt kisajátítások és szabályozások által nyerendő telkek eladási árából külön fővárosi pénzalap alkottatik.