Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.
Irományszámok - 1869-185
358 CLXXXV. SZÁM. jában marad, tovább több mellékvölgyek fölhasználásával s az északi völgy-oldalakra támaszkodva 1 : 125-höz vagy legroszabb esetben 1 : 100-hoz való emelkedéssel Mőcsénynél a vizválasztó magaslatára ér. Innen a vízválasztónak nyugati hajlásán 1 : 125-höz és legroszabb esetben 1 : 100-hoz való eséssel halad lefelé Bonyhádig, hol a völgy aljába jut. A vizválasztó meghaladására szilárd agyagföldben egy tunnel épitése vagy egy mély bevágás készítése kivántatik. Bonyhádtól folytatólag Dombóvár felé a pálya majd nyugati, majd északnyugati irányban halad a két helység közt azonban Vekény közelében s a fennérintett emelkedési arányok megtartása mellett, még egy vízválasztót kénytelen meghaladni, de a hol költségesebb földmunkálatokon kivül más technikai nehézségekkel nem találkozik. Egyébiránt az irányviszonyok a pályának ezen a hegyi pályák természetével bíró részén nem kedvezőtlenek, — a kanyarulatok legkisebb sugara 300 méter, melyet a legroszabb esetben 250 méterre is lehet leszállítani. A hegyi pályarésznek hossza 5*8 mértföld, tehát az egész pálya hosszának 28%-a. A pályának másik része Dombóvártól kezdve a Kaposvölgyén halad s nyugati irányát folytatva, Kaposvárra vezet, honnan közel egy mértföldnyi kiterjedésben, szelid kanyarulatokkal ismét a Kaposvölgy irányát követi, azután Kis-Korpádtól kezdve délnyugat felé hosszú egyenes vonalban Zákányra tart. A mi ezenfelül a pályának szerkezetét illeti, előállításában azon elvek lesznek irányadók, melyeket a kormány a másodrendű vasutak építésére nézve megállapított, oly elvek, melyek a közbiztonság kívánalmai és megfelelő szállitási képesség mellett a pályának lehető legtakarékosabb kiállítását czélozzák, s a melyek lényegesen abból állanak : hogy olynemíí pályáknál a fölépitmény szerkezete könnyebb mint az úgynevezett elsőrendű pályáknál, mindamellett elég szilárd arra nézve, hogy azon közönséges vasutaknál használatban levó teherkocsik teljesen megterhelve elszállíttathassanak. — A vassínek annálfogva futó lábonként 15 vámfont súlylyal bírnak, a sínerősitési sszközök s a talpfák méretei valamivel csekélyebbek. A mozdonyok szerkezete 150 mázsányi tengelyterheltetésre van számitva, melyeknek vontató ereje síkpályán 2 mértföld gyorsasággal 12.000mázsa. S mivel általában a vonatok gyorsasága másodrendű pályáknál valamivel kisebb, tehát a talpfák szilárd elhelyezése a kavicságynak csekélyebb felső szélessége mellett is lehetséges, annálfogva a pályasík 0'7 méter szélességre volt megállapítható. Az épületek méretei átalában kisebbek, szerkezetük egyszerűbb. A pályaelzárás és korlátozás nem oly nagy kiterjedésben kivántatik, mint elsőrendű vasutaknál, mivel az alsóbb redűeknél a közlekedő vonatok száma és gyorsasága csekélyebb. Az állandó jelzési készületek mindaddig, míg a vonatok rendes keresztezése elő nem fordul, az egyszerű iró távírda használatára szorítkozhatnak. Ezen építési feltételeket alapul véve, a tervezett vasútnak átlagos kiállítási költségei egy mértföldre az alább részletezett 12 czímen következőkben lettek megállapítva. 1. Alapítási költségek, értékpapírok kibocsátása sat . . . . ... . .. . . 10,000 ft. 2. Előmunkálatok ............... ... . . 4,000 „ 3. Központi vezetés, igazgatás, építési vezetés . 10,000 „ 4. Föld- és épület-beváltás, határjelzés, tűzmentesitési építkezések. .... . 15,000 „ 5. Alépítmény . .;.........,..... 147,970,, 6. Felépítmény .................... 113,700 „ 7. Epületek, bútorzat, gépészeti felszerelés és vízművek . . '. . .... 43,500 „ 8. Pályaelzárás 5,500 „ 9. Jelzők 1,800 „ 10. Forgalmi eszközök , . . 40,000 „
