Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.
Irományszámok - 1869-183
352 CLXXXIII. SZÁM. forgalomnak közvetítésére legrövidebb, tehát legalkalmasabb lesz azon ut, mely Zimonyból és Eszékről Sziszeken, Károlyvároson, Fiúmén, Szenpéteren, Nabrezinán át az olasz vonalokra és ezek felhasználása mellett egyfelől Lyonba, másfelől Marseille-ba vezetnek. A fentebbiek által a szentpéter-fiumei vasútvonal indokolva lévén, engedélyezése azonban a vonal magyar területén fekvő részének kiépítésére nézve a cs. k. kereskedelmi ministerium által indítványba hozott módon, a magyar kormány által el nem fogadtatván, elhatároztam a többször érintett, bár csak 1700 ölnyi hosszú vonalrész biztositása érdekében a magyar törvényhozó testület elé egy, az egész vonal kivitele iránt a Lajtán túl kötött egyezménynyel ugyan összevágó, de mindazáltal külön és Önálló törvényjavaslatot terjeszteni a törvényhozás elé. Ezen a ház asztalára letett törvényjavaslat szerint a vonal épitése és üzletbe tétele állami segély és állami kamaibiztositás mellett engedélyezés utján lenne biztosítandó. Az állami segélyösszeg meghatározásánál alapul azon összeg lőn felvéve, mely összeg a villachbrixeni és szentpéter-fiumei vonalokra nézve a lajtántúli ministerium és a déli vasuttársulat közt kötött egyezményben állami segélykép mindkét vonalra nézve kiszabatott, s a mely állami segélyhez való igénye a déli vasuttársulatnak 1858. évi September hó 23-án, engedélyokmánya 2. §-án alapszik. E szakasz végpontja igy szól : Az 1865-ik év lejártával az engedélyesek kötelesek a szentpéterfiumei szárnyvonal és a Villachtól Brixenig vezető vasút előállítására, a mennyiben a magas kormány ezt kivánná, és mindkét pálya fel- és alépítményei helyreállítási költségeinek — ide számitva a földbeváltásokat is — egyharmadát viselni. :£ Ezen állami segélyösszeg a többször érintett egyezményben a már fennebb érintett 1869. évi május hó 20-ki törvény alapján 13 millió forintban levén meghatározva, abból apálya hossz-arányában kiszámítás szerint a magyar korona területén fekvő részre minimumként 162,000 ft, és maximumként 185,000 frt esik, — mihezképest a törvényjavaslatban a magyar kincstárnak a szentpéter-fiumei vasútvonal kiépitéséhez leendő hozzájárulása 185 ezer frt maximalis összegben vétetett fel. A mi a törvényjavaslatban felvett állami kamatbiztositást illeti, — e tekintetben előrebocsátom, hogy a déli vasuttársulat 1858. évi engedélyokmánya alapján a déli vasútnak négy csoportozatra elkülönitett vonalai tiszta jövedelme 5% kamattal és Vo% törlesztési hányaddal lettek biztosítva ; miglen a déli vasutársulattal kötött, de Magyarországra kötelező erővel nembiró 1867. évi april hó 13-iki egyezmény értelmében a déli vasút Összes s együttesen biztosított ausztriai vonalaira fokozatosan 100,000 frt bruttó-jövedelem lőn évenként és mértföldenként biztositva. Az utóbbi kamatbiztositás lett a villach-brixeni és szentpéter-fiumei vasutak iránt Lajtán tul kötött egyezményben is alapul felvéve, s miután a jelen esetben ezen kamatbiztositás a kincstárra nézve a (2. */.) alatt idezárt kiszámítás szerint előnyösebb, mint az 1858. évi engedélyokmány értelmében kilátásba helyezett s annak ez esetbeni elfogadásából a társulat többi vonalait illetőleg semmi jogi következmények nem vonhatók, — ennélfogva a jelen törvényjavaslatban az egyezménynyel megfelelőleg s a vonal 1700 Ölnyi hosszasága arányában ezen hoszszra nézve 43,000 frt évi bruttojövedelem biztosítás vétetett fel. A fenforgó törvényjavaslatra végül még megjegyzem, hogy abban, tekintve a biztosítandó pályarész hosszának csekélységét, — az eddigi engedélyezési törvényekben foglalt egyéb határozmányok és feltételek fel nem vétettek, s ugyanazon indokból egy külön engedélyokmány-tervezet előterjesztésének szükségét sem láttam fenforogni, miután a közérdekben fekvő intézkedések a lajtántúli ministriummal egyetértőleg lesznek foganatositandók. A midőn ekképen a szentpéter-fiumei vasút kivitelének fontosságát előterjesztettem s a vonal kiépítése érdekében a ház asztalára letett törvényjavaslat magyarázatát adtam volna — bátor vagyok végül a t. háztól annak mielőbbi elfogadását azért is kérui, mert a szentpéter-fiumei vasút magyar korona területén kivül eső részének épitése már teljes mérvben folyik s igy a csupán 1700 ölnyi magyar rész kivitelébeni késedelem az egész vonalnak közérdekben fekvő megnyitását akadályozhatná. Gr. Mikó Imre s. k.
