Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.
Irományszámok - 1869-182
344 CLXXXIÏ. SZÁM. Egy ide és oda közlekedő vonal 4608' vagyis 4608—2458 = 2150'-bal több, és igy majdnem kétszer annyi emelkedést tenne, mint Könnöezbánya és Berg irányában. De Zólyom Beszterczebánya — Stubnya irányában e legmagasabb hegy szabadon át nem léphető, mert e nagy emelkedés legyőzéséhez szükséges hosszaság, kedvező mellékvölgyek hiányában, csakis rendkivüli nagy költséggel lenne kifejleszthető, és igy a pályát a legmagasabb hegyhát alatt alagúton kellene átvezetni. Sokoldalú tanulmányozások igazolták: hogy a tenger szine felett 3000' magasságban körülbelül 3600' hosszú alagút szükségeltetnék. E szerint a pálya legmagasabb pontja még mindig 3000—2465—535'-bal magasabb anfeküdnék, mint a Zólyom-Körmöcz vonal Bergnél levő legmagasabb pontja. Ha az alagutat a czélból, hogy ne kellessék oly magasra felmenni, lejebb fektetnők, aránytalan hosszúságot nyerne, ellenkezőleg az alagút akkor sem rövidülne jelentékenyen, >ha a pályát magasabbra fektetnők. Az alagút 3600' hossza mellett a pálya Zólyomtól Beszterczebányán át az alagutig 3000 — 912=2088' Stubnyától az alagutig 3000— 1560=1440'-bal emekedne, egy ide és oda közlekedő vonatnak tehát 3528' emelkedést kellene legyőzni, e szerint 3528 — 2458=1070'-bal többet, mint a zólyomkörmöczi vonalon közlekedő vonatnak. Ezen emelkedési többlet önként érthetőleg csak az által szoríttathatnék meg, ha nagyobb emelkedési arány használtatnék, mint a zólyom-körmöczi vonalnál, vagy a vonal hosszabbra fejlesztetnék s igy hosszabbittatnék. A zólyom-körmöczi vonalnál a helyi viszonyok felhasználása mellett rendkivüli fejlesztés nélkül 1: 62 Va emelkedési arány alkalmazható, mely arány hegyi pályánál még igen kedvezőnek mondható. Ha tehát a Zólyom, Körmöcz, Stubnya és Zólyom, Beszterczebánya és stubnyai vonalok között helyes párhuzamot vonunk, ugy az utóbbit szinte 1:62^2 emelkedési aránynyal kellene kiepitettnek gondolnunk. Mert igaz ugyan, hogy máshol szintén építtettek és üzletben is vannak pályák 1: 50 és 1: 40 emelkedéssel, és ugy Bészterczebányától a hegyet nagyobb emelkedéssel is át lehetne lépni, s az által a pályát rövidítve, az épitési költségeket le lehetne szállítani, de az 1: 50 és 1: 40 emelkedési viszonynyal épült pályák üzlete oly terhes, hogy az épitési költségnél tett meggazdálkodás az üzleti több kiadással szemben elenyészik. Ha biztos párhuzamot akarunk vonni, ennek nem egyenlőtlen, hanem egyenlő emelkedési arányokon kell alapulnia, egyébként az egyenlőtlen emelkedési arányú pályákat is Összehasonlitandjuk, hogy minden ellenvetéseknek eleje vétessék. Ezen összehasonlításnak eredményei következők: 1. A hosszaságra vonatkozólag Beszterczebányán keresztül csak akkor lenne indokolható a vonal vezetése, ha az Zólyomtól — Beszterczebányáig és ez által a beszterczebányai indóház is a völgy nievaujában feküdnék, hogy a pályaudvar a helyi közlekedés által hozzáférhető legyen. E szerint a hegy átlépéséhez szükséges emelkedések önként érthetőleg csak Beszterczebányától kezdődhetnének. Egy ily vonal következő hosszúsággal bírna. Zólyomtól Beszterczebányáig 2 3 / 10 mföld, Beszterczebányától, mely a tenger szine felett 1100'bal fekszik magasabban a legfelső alagutig, melynek magassága 3000'-bal állapíttatott meg, 3000 — 1100=1900'-at kell meghaladni, melyhez 1:62V 2 emelkedési arány mellett x = 1900 x 62:5= 118750'=4.95 mfld hosszaság szükséges. Az alaguttól Sztubnyáig az egész esés 3000—1560=1440', melyre x = 1440 62.5 =-=90.000' — 3.75 mfld hosszaság igényeltetik. Az emelkedés tehát: 4.95 3.75=8.7 mértföldet tesz.
