Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.
Irományszámok - 1869-178
CLXXVni. SZÁM. 313 A posta szállítása. Távírdák. Vizvám, személyek és árúk utáni viteldíjak. FÖEENDI IROMÁNYOK 1870. II. Marha- és birka-úsztatására engedélyes az illető községekkel egyetértőleg egy vagy több közigazgatási bejárás alkalmával megállapítandó pontot kijelölni tartozik, melyeken kivül az úsztatás és itatás tilos. Tilos továbbá a csatornában kendert áztatni, vagy a vizet bármiképen egészségtelenné tenni. Az engedélyes feljogosittatik az öntözés és hajózás veszélyeztetése nélkül a csatorna vizerejétaze czélból külön-külön kieszközlendő közmunka-és közlekedési ministeri engedély alapján malom- vagy egyéb iparüzletre felhasználni. 10. §. Az engedélyes köteles a postát és postakezelőket az általa használt jármüveken ingyen szállítani. H. §• Az engedélyes feljogosittatik saját használatára a csatorna mentében távirdát felállítani; a kormánynak azonban szabadságában áll azt díjmentesen használni, vagy a vállalat távirda-oszlopaira külön sodronyt illeszteni. 12. §. A teljesített munkálatok és készpénzbeli kiadások kárpótlásául engedélyes — azon határozott feltétel mellett, hogy elvállalt kötelezettségeinek minden tekintetben pontosan megfelel — az engedély-idő tartama alatt a Ferencz-csatornánál jelenleg érvényben álló, az államkincstár által megállapított, s a "/. alatti mellékletben foglalt díjszabályzatban felsorolt hajózási és személy- és árúczikkviteldíjt szedni feljogosittatik. Ezen díjszabályzat azonban a kincstár szállítmányaira nézve a csatorna átadása és átvétele után azonnal tiz száztólival (10%) leszállittatik. Az államkincstár tulajdonát képező vizi-jármüvek, valamint azon vízi közlekedési eszközök után, melyeket az állami vagy rendőri felügyelettel megbízott közegek kizárólagosan használnak, a hajózási vám nem fizettetik. Az idézett '/• alatti vám-díjszabályzat az engedélyes által szedendő vizi-vám és viteldíj maximuma gyanánt állapíttatván meg, engedélyes feljogo40