Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.

Irományszámok - 1869-138

116 CXXXVIII. SZÁM. megyei államutakon létezik ut- vagy hidváni, mely különbség hazánk különböző vidékei közt a vámok behozatala, 1853 óta áll fenn. Ezen vámok jövedelme a közlekedési minister ur előadása szerint egyre-másra 180,000 ftra tehető, a költségvetési előirányzatokba ezen vámjövedelem eddig évenkint 200,000 fttal volt elő­irányozva. Ezen kérdés megvitatásánál mindenek előtt azon meggyőződésének ad kifejezést a bizottság, hogy ily fennálló, a gyakorlat által szentesitett intézkedés és az országgyűlés által megállapított költ­ségvetésekbe eddig felvett jövedelmi ág megszüntetése mindenesetre csak a főrendi ház hozzájárultával foganatosittathatik, s midőn erre a nm. főrendi ház figyelmét felhívja a bizottság, az ügy érdemére nézve, bár igazságtalannak tartja azt, hogy bizonyos adónemek ne szedessenek egyenlően az ország min­den részeiben, mégis azon aggodalmának ad kifejezést a bizottság, hogy czélszerü-e a létező ily vámokat megszüntetni most, midőn kívánatos, hogy a közmunka és az országutak ügyében a törvényhozás mi­előbb intézkedjék, és nem fogja-e ezen törvényhozási intézkedést és ha szükségesnek mutatkozik az állam­utakon a vámok behozatalát nelieziteni azon eljárás, ha a létező vámok megszüntetnek azon helyeken is, hol a közönség az adóztatás ezen neméhez 17 éves gyakorlat által hozzászokott? s hol azt újból be­hozni minden esetre több nehézséggel jár, mint az eddigi gyakorlatot továbbra is fentartani. E kérdések eldöntését a bizottság a nm. főrendi ház bírálata alá bocsátja. Kielégítőnek tartja a bizottság az államvagyon jövedelmének mutatkozó szaporodását, melyet mind ezen Összeállításból, mind pedig azon részletes előterjesztésből tapasztalt, melyet pénzügy minister ur ő nmga az államvagyon kezeléséről Ő Felségéhez intézett felterjesztés alakjában az országgyűlésnek beadott. Ezen # munkálatban az államvagyon, annak viszonyai és jövedelmei részletesen és kimerítően van­nak leirva, s ez által az államvagyon kezelése és annak ellenőrzése lényegesen könyittetik; kötelességét véli teljesíteni a bizottság, midőn ezen, a főrendi háznak is beadott előterjesztéseért pénzügyminister ur irányában elismerését nyilvánítja. A rendes fedezet egyéb fejezeteire más megjegyzése nincs a bizott­ságnak, mint az, hogy a belügyministeriumnál a „Budapesti közlöny" jövedel­mekéntbevezetett 15,000 ft. a kormány által beadott előirányzatban nem fordult elő, s hogy ez a képviselőház által vétetett fel a rendes bevételek sorába, — hogy továbbá a kormány által az országgyűlésnek beadott előterjesztés több rovata eltérő a képviselőház által elfogadott költség-előirányzattól, mely eltérés azon körülményből ered, hogy a kormány-előterjesztésben némely kiadási tétel az illető tétel saját bevétele levonásával vétetett fel, mig a képviselőház által elfo­gadott előirányzatban az összes brutto-kiadások és bevételek számíttattak föl, az eredmény azonban megegyezett, s a mennyiben a képviselőház által meg­szavazott előirányzatban eltérés történt, az iránt a bizottság a kiadás illető ro­vatánál tette már megjegyzéseit. A rendes fedezet összege 147.791,354 ftot tesz; az 1869. évi előirányzatban ezen fedezet összege 146.752,264 ft. volt, következtetést ezen két összeg összehasonlitásából azonban ugyanazon okból nem vonhatni, mint a rendes kiadások összegénél. A bizottság a rendes fedezet előterjesztett tételeit, valamint az összes fedezetnek ily összegben való előirányzatát a nmlgú főrendi háznak ajánlja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom