Főrendiházi irományok, 1869. I. kötet • 1-126. sz.
Irományszámok - 1869-12
XII. SZÁM. 27 elég tétethetik, minden alkalmat azon kapocs szellemi és anyagi fejlesztésére és megerősítésére, a közlekedési eszközök létrehozásának körében is felhasználni, melynek egyrészről Magyar-, másrészről Horvátés Szlavonország közti alaki felélesztését oly élénk örömmel üdvözöltük. Gondos figyelemmel mindazon tekintetekre, melyek saját nézeteinkkel teljesen öszhangzólag körvonaloztatnak Felséged trónbeszédében, fogunk eljárni a költségvetés tárgyalásánál, azon reményben, hogy az ezzel szoros kapcsolatban levő adó-ügy rendezése alapján a közterhek az adóképességhez mért lehetőleg igazságos felosztás, nj jövedelmi források nyitása, a meglevők fejlesztése folytán a honnlakók minden osztályára nézve könnyebben elviselhetőkké válandnak. Felséged trónbeszédének végszavaiban a hazafiúi önfeláldozás kötelességére utal, mely gyakorta csak a jövő nemzedékek elismerésében találja jutalmát. Magunkra nézve elfogadjuk ez intést, melyet a politikai élet sokoldalú tapasztalata igazol ; de midőn hódoló tiszteletünk és tántorithatlan híí ragaszkodásunk kifejezését Felséged elébe terjesztjük, mélyen érezzük, hogy a hála és ragaszkodás érzelmei nem várják a jövő kor fejleményeit azon uralkodó irányában, ki minden erejét népei boldogitásának, és komoly uralkodói hivatása önzéstelen teljesítésének szenteli. Kik egyébiránt cs. és apóst. kir. Felségednek kegyelmébe mélyen ajánlottak maradunk. Kelt szabad királyi Pest városában ezernyolczszázhatvankilenczedik évi pünkösd hó 15-ik napján tartott ülésünkből. Császári és apostoli királyi Felségednek legalázatosabb s örökös hííségü szolgái Magyarországnak és Társországainak országosan egybegyűlt főrendéi Majláth György, s. k. Tisza Lajos. s. k. a főrendi ház elnöke. a főrendi ház jegyzője. 4*