Főrendiházi irományok, 1869. I. kötet • 1-126. sz.

Irományszámok - 1869-67

240 LXVII SZÁM. ügyészek és ezek helyettesei, végre a magyar kir. Curia összes segéd- és kezelő-személyzete fölött a fegyelmi biróságot a kir. legfőbb Ítélőszék gyakorolja. Ezen fegyelmi biróság a legfőbb Ítélőszék elnökéből, akadályoztatása esetében a kinevezési sorrendben következő tanácselnökéből és hat itélő birájából alakittatik. 34. §. Az első fokú kir. törvényszékek fegyelmi biróságára nézve, a kir. tábla fegyelmi birósága ; a kir. tábla fegyelmi biróságára nézve pedig a kir. legfőbb Ítélőszék fegyelmi birósága képezi a II-od és utolsó fokú biróságot. Azon fegyelmi ügyek, melyekben a bíráskodás első fokban a legfőbb Ítélőszék fegyelmi bíróságát IIleti, felebbvitel esetében a Curia mindkét osztályának birói tagjaiból alakuló fegyelmi birósághoz tétetnek át. Ezen fegyelmi biróság, az elnökön kivül nyolcz tagból, felében a semmitőszék, másik felében pedig a legfőbb Ítélőszék tagjaiból alakul. Az elnökséget a bíróságnál a semmitőszék elnöke viszi, akit szükség esetén a semmitő szék alelnöke helyettesit. 35. §. A kir. táblák alelnökei és elnökei, a kir. Curia itélő birái, alelnökei és elnökei, továbbá a korona-ügyész fölött külön fegyelmi biróság gyakorolja a fegyelmi hatóságot. Ezen fegyelmi biróság, mely 36 rendes és 12 póttagból áll, fele részben a magyar kir. Curia alelnöke és biráiból kineveztetésök sorrendje szerint, fele részben pedig a felsőház által minden ország gyűlésen Önkebléből választandó tagokból alakittatik. Elnöke a semmitőszék elnöke ; akadályoztatása esetében a leg főbb törvényszék elnöke, IIletőleg a semmitőszék alelnöke; ha pedig a semmitőszék elnöke lenne a vádlott, a felsőházi elnök, IIletőleg alelnök. Ezen fegyelmi bíróságnak felsőházi tagjai a felsőháznak nyIIt ülésében birói esküt tesznek le ; lemondás esetében a lemondás okainak alapossága és a lemondás elfogadása felett a felsőház határoz ; megbízatásukat minden esetben mindaddig tartoznak folytatni, mig helyük uj választás által be nem töltetett. A biróság az elnökön kivül tizenkettős tanácsban ítél. A biróság tagjainak névjegyzéke a közvádlóval és vádlottal legalább 24 órával a tárgyalás előtt közöltetik, és mindegyiknek jogában áll ugy a birói, mint a felsőházi tagok közül az okok megnevezése nélkül hatnak kihagyását kivánni. Ha a felek ezen kihagyási jogot épen nem, vagy nem egészen gyakorolják: az IIlető tanács a birói tagok közül a kinevezés sorrendje szerinti első hat, a felsőházi tagok közül pedig azon hat tagból alakittatik, kik legtöbb szavazatot nyertek. Ezen biróság határozata végérvényes. 36. §. A 31., 32., 33. és 34-ik szakaszokban körülirt fegyelmi bíróságok minden év elején sorshúzás utján újra alakittatnak. A sorshúzás mindenik itélőszéknél külön és teljes ülésben történik. A rendes tagokhoz szintén sorshúzás utján ugyanannyi póttag járul, a kik a rendes tagokat akadályoztatásuk esetén az év folyamában a sorshúzás rendje szerint fogják helyettesíteni. Az ekként megalakított fegyelmi bíróságok névjegyzéke az IIlető elnökök által az igazságügyministernek minden évben január 15-ig tudomás végett beküldendő. A fegyelmi biróság jegyzőjét az IIlető elnök nevez ki.