Főrendiházi irományok, 1869. I. kötet • 1-126. sz.

Irományszámok - 1869-57

Lvn. SZÁM. 217 4. §. Az áthelyezés iránti eljárás folyama alatt az illetők külön tanácsba osztandók be az elnök által, s valamely ügynek elintézésében együtt nem vehetnek részt. A rokonok vagy sógorok közül az fog áthelyeztetni más bírósághoz, ki később neveztetett ki jelenlegi állására, vagy kinek házassága által a birák között sógorság keletkezett. Az áthelyezett alsóbb rangba nem helyezhető, de költozködési költségeinek megtérítését nem igényelheti. 5. §. A bíróságoknál s a törvényszéknél levő ügyészeknél alkalmazott segéd- és kezelőszemélyzet mindazon tagjait, akik nem tartoznak az itélő birák sorába, az igazságügyminister saját belátása szerint s a körülményekhez képest, áthelyezheti más hivatalba vagy más székhelyre ; azonban az illetőnek szabályszerű költozködési költségei, azon eset kivételével, ha az áthelyezés fegyelmi vétség következtében történt, az állam pénztárából megtéríttetnek. II. FEJEZET. A nyugdíjaztatás. 6. §. A biró 70-dik évének betöltése előtt hivatalból csak az esetben helyezhető nyugalomba, ha testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos kötelességei teljesítésére végképen képtelenné vált, vagy ha az általa elfoglalt állomást a törvény megszüntette. (Birói hatalom 17. §.) , ?."§• Ha testi vagy szellemi fogyatkozás esetében az illető nyugdíjaztatása végett nem folyamodott : a következő szakaszokban megszabott eljárás követendő. 8. §. A törvényszék elnöke meghallgatván a törvényszéki ügyészt, hivatalos levélben felhívja az illetőt nyugdíjaztatása iránti kérvényének beadására. Ha a felszólított, az elnöki felszólításnak egy hó lefolyása alatt nem tesz eleget : a törvényszéki ügyész ugyanazon bíróság elé terjeszti az ügyet, mely a birói felelősségről szóló törvény IV. fejezete értelmében a fegyelmi vétségek fölött van hivatva ítélni, — s az illetőnek akarata elleni nyugdíjaztatását itéletileg kéri kimondatni. A fegyelmi biróság elnöke az ügy megvizsgálása végett haladéktalanul birót küld M. A kiküldött kihallgatván az illető birót, megvizsgálja a körülményeket ; kihallgatja a tanukat, s szükség esetében szakértők által megvizsgáltatja a nyugdíjazandót ; s ezeknek véleményét, valamint a vizsgálat folytán felmerült adatokat jegyzőkönyvbe veszi, s az okmányokat ehhez csatolja. A vizsgálat befejezése után a kiküldött tag körülményes jelentést tesz a fegyelmi biróság elnökének.