Főrendiházi irományok, 1869. I. kötet • 1-126. sz.
Irományszámok - 1869-2
IL SZÁM. 3 hogy azon állást, a melyet az ujabban rendezett közjogi alapokon az államok sorában elfoglalt, mint a nyugati cultura egyik őre és tényezője, méltóan betölthesse. Kormányom nem fog késni ezen irányban felhívni Önök munkásságát. Mindenek előtt az igazságkiszolgáltatás fontos ügye az, a melyre Önök komoly figyelmét felhívom. A jó, gyors és részrehajlatlan igazságszolgáltatása rendezett államélet első kellékei közé tartozik. Ennélfogva szükséges, hogy egyrészről az, akire a nagyhorderejű bírói hatalomgyakorlása bizva van, mind egyesek, mind a közhatalom irányában a függetlenség minden biztosítékaival elláttassék ; másrészről viszont mindenki biztosítva legyen a birói hatalom túlterjeszkedése ellen. Kormányom tehát javaslatokat fog Önök elé adni a birói hatalom gyakorlásáról, s a birói felelősségről. Ezzel kapcsolatban áll az első biróságok szervezéséről szóló törvényjavaslat, mely arról intézkedik, hogy az első folyamodási bírósági közegek állandó székhelyekhez legyenek kötve, s hogy e székhelyek a népesség s a közforgalom igényeihez képest állapittatván meg, mindazok, a kiknek birói segélyre van szükségük, azt biztosan és gyorsan feltalálhassák. . Később a büntető-törvényjavaslat fog Önök alkotmányos tárgyalása alá bocsáttatni, a mely a társadalmi rend magas érdekeit szintúgy, mint egyesek személyes biztonságát, az eddigi hiányos és határozatlan törvények s az ingatag büntető gyakorlat helyett, szabatos és organicus szabályok oltalma alá helyezi. A kormányzat felsőbb rétegeiben a felelősség elve van érvényre emelve, mig a közigazgatás alsóbb fokozataiban még mindig a régi rendszer intézményeivel találkozunk. Ezen ellentétben fekszik egyik természetesoka az ügymenet lassú folyamának, s azon súrlódásoknak, a melyek a legnagyobb érdekek rovására a központi kormány s a törvényhatóságok közt időnként kifejlenek. Önöknek egyik főteendője lesz tehát a törvényhatóságok szervezetének azon részét, amely a változott viszonyok, s a tapasztalás útmutatása szerint többé fenn nem tartható, akként átalakitani, hogy az Önkormányzat s a felelősség elveinek összeegyeztetése mellett, a nélkülözhetlen öszhang a központi kormány s a közigazgatás mindannyi közegei közt biztosittassék. A legközelebb lefolyt választási mozgalmak ujabb tanúságot nyújtottak Önöknek az 1848-dik évi választási törvények hiányairól. E hiányokat pótolni, s a választás menetét olykép rendezni, miszerint a választás szabadsága a párt-szenvedélyek kicsapongásai ellen megóvassék, — szintén egyike a legkomolyabb s a legsürgősebb teendőknek, a mely Önök munkás kezeire vár. Az 1848-ik évi törvények az ország törvényhozását, a korábbi rendi képviselet helyett, a népképviselet alapjára fektetek, azonban változatlanul hagyják a főrendi-ház szervezetét. Önök alkotó munkásságának egyik jelentékeny tárgya lesz : megtartván azon előnyöket, a melyeket egy, a nemzet történelméből fejlődött s a nemzet legfőbb érdekeivel egybeforrt felsőház, a biztos és rögtönzés nélküli haladás eszközlésére nyívjt — a főrendek házának szervezetét az ország jelen viszonyaihoz képest átalakitani. A sajtó szabadságának az eddigi törvényekben két nagy biztositéka van letéve : az egyik az előleges censura eltörlésében, a másik pedig abban áll, hogy a sajtóvétségek az esküdtek Ítélőszéke elé vannak utalva. E két elv sértetlen fentartása mellett azonban gondoskodni kell arról, hogy a sajtótörvények mind alaki, mind anyagi részének azon hiányai, a melyeket az eddigi tapasztalás kimutatott, mielőbb pótoltassanak. Szintily halaszthatlan teendő az egyesülési és gyülekezési jog rendezése is, hogy az alkotmányosságnak ezen egyik alapjoga a törvények oltalma alá és korlátai közé helyeztessék, s hogy a kormány felügyeleti jogának és kötelességének határvonala szabatosan meg legyen állapitva. A múlt országgyűlés törvényt alkotott a szőlő-tartozások megváltásáról. A jelen országgyűlés í*
