Főrendiházi irományok, 1865. II. kötet • 167-339. sz.
Irományszámok - 1865-339
494 CCCXXXIX. SZÁM. Szent Istvánnak őseinktől Öröklött koronájával ünnepélyesen megkoronáztatva, Magyarország alkotmánya teljességébe lépett, mi pedig visszaállitottuk a magyar király czimének régi súlyát és érvényét, és bizton érezzük, hogy ez által birodalmunk nem gyengittetett, hanem csak régi alapját és erejét nyerte vissza. E czélból a külföld irányában birodalmunk czimét a törvényeknek és az életerős tényezőknek megfelelŐleg állapítottuk meg. Horvát- és Szlavonországgal a kölcsönös érdekek méltányos kiegyenlítésének alapján közjogi egyezmény jött létre, mely a két testvérnemzet között dicsőségben és balsorban századokon át fenállott kapcsolatot megujitá. Bizton reméljük, hogy ezen frigy benső őszintesége századokon át fogja ismét egyesíteni a magyar és horvát nemzetet királyi házunk és a közhaza szeretetében. Magyarország és Erdély egyesülése a bevégzett tények sorába emelkedett. Ekként Szent István birodalmának épsége oly mérvben lett érvényesítve, minőnek az ország több mint három század óta nem örvendhetett. A magyar korona ugy, mint birodalmunk épségének egyik biztositéka az uj védtörvény. A véderő szervezésénél bizalommal és mély belátással ismerték el önök a közös hadsereg szükségét, és igy a monarchia fejlődését ótalmazó védhatalmat létesítettek. Ennek támogatására a honvédség van hivatva, uj cselekvési tért nyitván a veszély perczeiben az ősi vitézségnek, melyről a nemzeti történelem fényes lapjai tanúskodnak. Magyarországunk és birodalmunk állását ekként megszilárdítva, ebben a külbéke biztositékát is találjuk, melynek zavartalan fentartását királyi legfőbb gondjaink közé soroljuk. A nemzet szellemi fejlődését mozdították elő önök, a midőn oly törvényt hoztak a népoktatás ügyében, mely, ha áldozatokat kivan is egyes külön-érdekektől, de egyszersmind egy oly népnevelési rendszer alapját veti meg, mely hivatva lesz az ország szellemi és anyagi haladásának támaszául szolgálni. A jogegyenlőséget, melyet a különböző nemzetiségi honpolgárok politikai és polgári tekintetben eddig is élveztek, kiterjesztek Önök nyelvök használatára is, törvény által biztosítván mindazon kivánataikat, a melyek a kormányzat és törvénykezés feltételeivel ellentétben nem állanak. Reméljük, hogy nem-magyar ajkú híveink teljes megnyugvásukat találják azon tudatban, miszerint az alkotmány minden honpolgárnak a szabadságot és az anyanyelv fejlődését egyaránt biztosítja. Az egyenjogúság elvét követték önök, midőn az alkotmányos jogok gyakorlatát kiterjesztették az izraelita honpolgárokra, kik eddig az alkotmánynak csak terheit, de jótéteményeit nem ismerték. A keresztyén hitfelekezetek viszonyainak szabályozását önök a polgári és vallási jogegyen, lőség elvére fektetek. A hosszabb időt igénylő jog-reformok alkotmányos tárgyalását be nem várva, az uj törvénykezési eljárás megállapítása által a gyors igazságszolgáltatást és a magán hitel emelését tették lehetővé. A szőlődézsma megváltását szabályozva és elrendelve, a hazai termelés egy nevezetes ágának önálló fejlődését biztositák. A pénzügyek terén önök üdvös tapintattal találták fel a helyes utat, s míg egyrészt megszavazták mindazon költségeket, melyeket az ország kormányzata és hitelének fentartása szükségessé tett, másrészt gondos vizsgálatnak vetették alá az országgyűlés elé terjesztett költségvetéseket. Magyarország haladása eddig az anyagi téren nem állott párhuzamban gazdag természeti kincsforrásaival, de a törvényhozás felfogta az anyagi haladás egész fontosságát. Uj vasutvonalak építését rendelte el és több külföldi állammal kedvező kereskedési szerződéseket kötött. Mindezen intézkedések az államháztartás megzavarása nélkül történtek, sőt a nép terhein némi tekintetben, mint például a só árára nézve, még könnyíteni is lehetett.