Főrendiházi irományok, 1865. II. kötet • 167-339. sz.
Irományszámok - 1865-309
CCCIX. SZÁM. 451 II. Melléklet a 309. szánt u irományhoz. Jelentés a svájczi kereskedelmi szerződéshez. Azon vám- és kereskedelmi szerződések után, melyek részint közvetlenül az alkotmány vissza, állítása előtt részint későbben Enrópa legnevezetesebb államaival köttettek, és melyek a monarchiának ujabb és szerencsésebb vámpolitikai irányzatát jelzik : a minisztérium ezennel benyújtja a svájczi szövetséggel folyó évi július 14-én kötött kereskedelmi szerződést alkotmányos tárgyalás és jóváhagyás végett. E szerződés, a mint egy részről nevezetes előhaladást tanusit ama szabadelvű irányzat ösvényén, más részről oly államhoz fűzi szorosabban hazánkat is, mely gabonánk- és lisztünknek már is biztos vevője és fogyasztója, s melynek kifejlett ipara mindkét félre nézve előnyös csereforgalmat helyez kilátásba. A benyújtott szerződés helyes megitéléséhez szükséges mindenek előtt megismertetni az alkudozási alapot, melyből mindkét szerződő fél a szerződés megkötésében kiindult. Nem a két fél vámtarifáiban foglalt egyes vámtételek kölcsönös taglalása, illetőleg leszállítása képezte az alku alapját, hanem a két fél által más államoknak szerződésileg már is engedett legkedvezőbb vámtarifának — mint egésznek — kölcsönös kicserélése és egymásra való kiterjesztése volt az alkudozás tárgya. Ugyan is a svájczi szövetség ajánlotta, hogy az osztrák-magyar monarchiát mindazon kedvezményekben részesitendi, melyeket Francziaország a vele 1864. június 30-án kötött kereskedelmi szerződés erejénél fogva Svájcz irányában élvez, ha viszont az osztrák-magyar monarchia a svájczi szövetségre is kiterjeszti mindazon kedvezményeket, melyekben a fenálló szerződések szerint Francziaország, Belgium, Kém et-Alföld, a német vámegylet, Olaszország és Anglia ő felsége mindkét államában részesülnek. A minisztériumnak tehát mindenek előtt azt kellett vizsgálnia, minő előnyöket nyújt a svájczi kedvezményezett vámtarifa hazánknak termelési és fogyasztási tekintetben? Az e részbeli szakértő bizottság meghallgatása mellett is végbe vitt tárgyalások eredménye következő : A svájczi átalános vámtarifa az angol után legközelebb áll a szabad kereskedés elvéhez, mert igen mérsékelt vámtételeket tartalmaz, melyek nem véd vám, hanem pénzügyi illeték természetével birnak. Azonban ezen.csekély vám majd minden áruczikk után a be-, ki-és átvitelnél szedetik. Jelesül: A) A bevitelnél. Azon tárgyakat kiszemelve, melyek Magyarországot különösen érdekelhetik, fizet ugyan is : Egy darab után: borjú, jnh, ürü, kecske, 80 fonton aluli sertés és malaez 10 rappent (centimet) = 4 krajczárt ; csikó, szarvasmarha, és 80 fonton felüli sertés 15 rappent (centimet) = 6 krajczárt; ló 8 frankot == 1 frt 20 fart. Egy vonó állat terhe (15 mázsa) után: Fadonga és palakő 60 rappent (centimet) = 24 krajczárt. Baromfi és élő növény 3 fr. = 1 frt 20 kr. 57* *
