Főrendiházi irományok, 1865. II. kötet • 167-339. sz.

Irományszámok - 1865-297

412 CCXCVII. SZÁM. 55. §. A tárgyalásra kitűzött napon és órában, az elnök magához vévén egy városi jegyzőt, az es­küdtszéki ülést megnyitja, és felolvasván a behivott 36 rendes esküdt neveit, a netalán meg nem je­lentek helyébe a berendelt póttagok sorából a kisorsolt névjegyzék sorrendé szerint helyettesit s ek­ként a megkívántató számot kiegészíti. 56. §. Együtt levén a 36 esküdt : a birósági tag, mint elnök, az első ülésben valamennyi esküdtet, később azokat, kik még szolgálatban nem voltak, az eskületételre hivja fel. 57. §. Az eskületétel alatta jelenlevők felállanak, s az esküt tevő tagok jobb kezöket keblökre téve, az elnök által előmondandó következő esküt teszik le : ,,En N. N. esküszöm az egy élő Istenre, hogy az esküdtszék által eldöntendő ügyekben hiven és részrehajlatlanul, tiszta lelkiismeretem szerint fogok eljárni és ítélni. Isten engem ugy segéljen!" A letett eskü a szolgálati év alatt nem ismételtetik. 58. §. Ezután mindegyik esküdt neve külön papirra feliratik, s ezen 36 papirszelet egy és ugyan­azon edénybe tétetik. Ezek közül a miniszteri megbízott tizenkettőt minden indokolás nélkül mellőz­het ; ugyanezen jog a kisajátítandó birtok birtokosát, s a más telekkönyvi érdekelteket együtt véve szintén illeti. 59. §. Az elvetési jog mind a miniszteri megbízott, mind pedig a birtokos s más telekkönyvi érde­keltek által akkép gyakoroltatik, hogy minden egyes név után, mely az edényből az elnök által ki­emeltetik, elsőben a miniszter megbízottja, azután pedig a birtokos, s végre a többi telekkönyvi érde­keltek (53. §.) nyilatkoznak az elfogadás vagy elvetés mellett. Ez addig folytattatik, a mig vagy 12 olyan név ki nem húzatott, a melyek ellen egyik oldalról sem történt kifogás, vagy a mig mind a mi­niszteri megbizott 12 esküdtet, mind pedig a birtokos s a telekkönyvi érdekeltek együtt véve szintén 12 esküdtet el nem vetettek, mely utóbbi esetben azon 12 egyén fogja az esküdtszéket képezni, a kik­nek nevei a felek elvetési jogának kimerültével az edényben benmaradtak. 60. §. Ezen felül mind a miniszter megbízottja, mind az alperes kifogást tehet az elnöklő biró és az eküdtek ellen : a) a polgári törvénykezési rendtartás 56. §-ában érintett esetekben; b) ha az elnöklő biró, vagy az esküdtek valamelyikének, vagy ezek feleségének, jegyesének, vagy oldalrokonainak negyediziglen ingatlan vagyona a fenforgó kártalanítási ügyre okot adott mun­kálat következtében kisajátittatott ; c) ha ily vagyon iránt tulajdoni vagy birtokkeresete van folyamatban ; d) ha ily vagyon iránt jelzálogolt követelése van ; e) ha a kisajátítási munkálatokban, mint elnöke vagy tagja a 18. és 28. szakaszokban meg­állapított vegyes bizottságoknak, működött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom