Főrendiházi irományok, 1865. II. kötet • 167-339. sz.
Irományszámok - 1865-282
382 CCLXXXII. SZÁM. A 30. §. b) pontját kihagyatni, s helyette következő pontokat javall a bizottmány a szerkezetbe felvétetni : b) ha a kártérítési árra nézve a kisajátító, s tulajdonosok között egyezség jött létre, s a kisaátitandó ingatlanon telekkönyvileg bekebelezett terhek vagy feljegyzett igények nem léteznének, a kisajátító tartozik az egész kisajátítási árt a tulajdonosnak azonnal lefizetni. Javallja pedig ezt a bizottmány a végből, hogy a kártalanítási árnak, a kisajátítást szenvedő tulajdonos kezéhez való jutása gyorsittassék, ugyanezen §-ba pedig folytatólag c) pont gyanánt a következő szerkezetet javallja : „ha pedig a kártalanítási árra nézve egyezség nem létezik, vagy a kisajátítandó ingatlan a telekkönyvben feljegyzett igényekkel vagy bekeblezett követelésekkel van terhelve", (következik a b) pont szövege) ezentúl maradna az eredeti szövegzés azon módosítással, hogy a „húszszoros" helyett „30-szoros összegét" tétessék. Ezen árfelemelést az okbúl javallja a bizottmány, hogy a leteendő összeg a kártalanítási árt lehetőleg megközelítő, teljes biztosítékot nyújtson. A 34-dik §-t, miután a bizottmány a kártalanítási összeg megállapításával az érdekelt igényeket biztositólag czélszerübben a bíróságot véli felruházandónak, ekép vélné módosittatni : „A kártalanítási összeg, a barátságos egyezség esetét kivéve, mindig szakértők véleménye alapján, a biróság által megállapítandó." A 35. §. utolsó bekezdéséből a 30 §-ra való hivatkozást, miután ennek módosítása indítvány oztatik, kihagyatni véli. 41. §. „kisajátandó" helyett „kisajátítandó' 1 teendő, kiigazításául a sajtóhibának. Az 56. §-ra nézve a bizottmány azt, hogy a felek között létrejött egyezségek a biróság által jóváhagyassanak, sem kivánatosnak, sem szükségesnek nem tartja, s ennek folytán ezen §. 1-ső bekezdésére nézve ekép módosított szerkezetet ajánl : „A törvényszék a kötött egyességek és illetőleg a szakértői becsű alapján" stb. ugyanezen indokból az 57-ik §-nál ezen tétel kihagyásával: 3 ,az egyesség jóváhagyását" a bizottmány kővetkező szerkezetet ajánl : 57. §. „Az érdemleges intézkedést tartalmazó," stb. Az 59. §-t részint szabatosabb szerkezet tekintetéből, részint azért, hogy a kisajátításnál érdekelt felek a törvényszék esetleg helytelen eljárása ellenében se legyenek megfosztva a jogorvoslattól egészen, mellőztetni, s következő szerkezettel pótoltatni javasolja : „59. §. Semmiségi panaszt csak a jelen fejezetben meghatározott eljárási formák megsértése miatt és azon esetben lehet emelni, ha az érdemleges határozat hozatalánál a törvénykezési rendtartás szabályai mellőztettek." A 66. §-ban a visszavásárlási és elővételi jog együttesen említtetik, holott e kettő különálló jogügylet, mely egymást kölcsönösen kizárja, azon mellőzhetlen szükséggel szemközt, hogy ekét jog között választani kell; a bizottmány a volt tulajdonos részére a visszavásárlási jog fentartását javallja, melynek érvényesítése könnyebb, s a volt tulajdonosra nézve a vállalkozó hátránya nélkül előnyösebb ; e szerint a szerkezet ekép állana : 66. §. odáig megáll: ,,bocsájt u , azontúl: ,,ezekre nézve az előbbeni tulajdonosokat a visszavásárlási jog illeti 4 ', s ehhez képest ezen §. utolsó előtti sorában az „elővételi" kifejezés helyett szintén a „visszavásárlási" iktattatnék. Ebből folyólag. a 67. §. 1-ső sorában az „elővétel" a „visszavásárlás" szóval lenne felcserélendő, s a 68. §-ban az első pont befejezése következőleg szerkesztetnék : ,,fizetendő vissza, mely a visszavásárlott területre esik." A 74. §. rendelkezését ellentétben állónak tartja a bizottmány a törvényjavaslat alapelvével, mely a 31-dik §-ban abban találja szabatos kifejezését, ho^ry a kisajátítás valódi és teljes kártalanítás
