Főrendiházi irományok, 1865. II. kötet • 167-339. sz.
Irományszámok - 1865-281
CCLXXXL SZÁM. 371 Kolozsvártól Brassó felé, ugy szintén visszafelé legyen ugy, mint egj áll a százhoz (1: 100); Gerendtől Maros-Vásárhely felé a pálya a völgyirány közép emelkedésével megegyezŐleg vezetendő, az emelkedési viszony azonban semmi esetre sem lehet nagyobb, mint egy a százhoz (1: 100); Tövistől Károly-Fehérvár felé, úgyszintén visszafelé legyen ugy, mint egy a kétszázötvenhez (l : 250) ; végül Kapustól Nagy-Szebenig legyen ugy, mint egy áll a kétszázhoz (1: 200). A kanyarodásoknak a nyilt pályán nem szabad 275 méternél kisebb fél átmérővel birniok. A pálya szabályszerű (normal) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél a falazatokon és azok közt, azon szabályok és szabvány rajzok követendők, melyek az államköltségen foganatba vett vonalaknál megállapittattak, s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, 4 méterre határoztatott. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecságyat előállitni, s annak azon időben, midőn a pályafentartási költségeknek az üzleti számadásba fölvétele kezdődik, a talpfák befedésével, a keresztszelvény-szabványokban meghatározott, méretekkel kell bírnia ; ezen kivül még az épitési alap terhére a pálya hosszában pályamértföldenkint legalább 500 köbméternyi kavicsmennyiség, mint tartalék-kövecs helyezendő el. A műépitmények, a mennyiben a pálya magassága ezt megengedi, boltozandók vagy kőlappal befedendők, s igy egészen kőanyagból előállitandók. A mennyiben pedig a pálya e végre kellő magassággal nem birna, ez esetben legalább a hidoszlopok készitendők kőanyagból, miglen a felső szerkezet, a gerendák, valamint a befedés, fából is állithatók elő. A körösi hid Révnél egészen kőből és vasból lesz előállítandó. A többi hid a Kőrösön, Maroson, Nagy- és Kis-Küküllőn és az Olt vizén egészen fából építhető. b) Felépítmény. A felépitmény és minden alkatrészeinek előállítása, illetőleg szállítása körül, valamint a sinutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve, azon szabályok és szabványra]zok követendők, melyek az államköltségén foganatba vett vonalakra nézve megállapittattak. E tekintetben különösen fölém littetik, hogy a sinek a kolozsvár-brassói fővonalon a nehezebb és nagyobb szabvány szelvényű mintából, t, i. egy bécsi láb hosszúságban 22 y 2 vámfont sulylyal bírók, a szárnyvonalakon pedig a könnyebb és kisebb szabvány-szelvényű mintából, t. i. egy bécsi láb hosszúságban 20y a vámfont sulylyal birok legyensk ; a kitérőknél a talpfák kizárólag tölgyfából, egyébként pedig tölgy- vagy a legkipróbáltabb rendszer szerint telitett (impraegnált) bükkfából készíttessenek és szállíttassanak. Az engedélyesek kötelesek a nyilt pályának, az állomások sinutainak előállításához szükséges fölépitmény-anyagokon kivül ezeknek még 1 százalékát, valamint minden 25kitérő után legalább egy teljes kitérő- és keresztvágány-szerkezetet is, az azokhoz szükségelt talpfákkal együtt, mint tartalékanyagot, az épitési alapból előállítani. Az állomások mellékvágányaira az egész pályahossza 10 százalékánál több nem fog követeltetni. A fölépitményhez szükséges mindennemű vasanyagot kötelesek az engedélyesek lehetőleg a belföldön beszerezni. A mennyiben ki nem elégítő ajánlatok miatt ezen anyagok szállítása szükségképen külföldről eszközöltetnék, ez esetben egyrészt a beszerzési hely iránt az engedélyesek és a kormány közt egyesség hozandó létre, másrészt a külföldről szállított anyagok után járó behozatali vám egészben az engedélyeseket fogja terhelni. 47*
