Főrendiházi irományok, 1865. II. kötet • 167-339. sz.
Irományszámok - 1865-242
CCXLII. SZÁM. 265 Magyarország szent koronájához kapcsolt külön test, és mindenekben igy kezeltessék," (separatum sacrae regni coronae adnexum corpus) mellőzvén a történelmi vitatásokat s az azokra alapitott következtetéseket, egyesüljenek azon alapeszmében, melyet mindegyik fél kétkedés nélkül igaznak elismer, hogy t. i. Fiume városa, kikötője és kerülete a magyar koronához csatolt külön testet képez, és egyezzenek abba, miszerint Fiume közreműködése mellett barátságos utón közöttük mindaz megállapittassék, mit az illetők méltányos kivánalmai és a magyar szent koroDa összes országainak közös érdekei követelnek : ezen királyi előterjesztvényünk elfogadását annál biztosabban reméljük, minthogy azon közjogi egyezményben, melyet már mindkét törvényhozási testület elfogadott, világosan ki van mondva, hogy a hadügyi, pénzügyi, tengerészeti és kereskedelmi ügyek, mint a magyar sz. korona országair közösen érdeklők, törvényhozási tekintetben a közös országgyűlésen intéztessenek el, a végrehajtást illetőleg pedig a közös magyar-horvát minisztérium alá tartozzanak. Ugyanez áll Fiumére nézve is, és igy azon nézetkülönbség, mely Fiumét illetőleg, Magyar- s Horvátország közt jelenleg létezik, csak azon tárgyakra vonatkozhatik, melyekre nézve a többször emiitett egyezmény szerint Horvátországnak is külön autonómiája, külön törvényhozása és kormányzata van. Minhogy pedig ezen tárgyak állandóan legbiztosabban az illető felek között, barátságos egyezkedés által állapithatók meg, ennélfogva felszólítjuk ezennel mind Magyarország, mind Horvátország országgyűléseit, válaszszon e végből mindegyik saját kebeléből egy országos küldöttséget, és föl fogjuk szólítani Fiume városát is, hogy saját küldöttségével ezen barátságos egyezség iránti tárgyalásokban részt vegyen, hogy ekként kölcsönös egyetértéssel oly módozat találtassák, mely által a teljes kiegyenlitésnek ezen utolsó akadálya is elhatáritható leend. Addig is pedig, mig ez sikeresen bevégeztetnék, a Magyar-Horvát- és Szlavonországok közt létre jött egyezmény életbe léptethetik. Semmi nem gátolja, hogy a magyar korona országainak az egyezménybe megállapított közös ügyei s érdekei a közös magyar-horvát országgyűlésen tárgyaltassanak ; semmi nem gátolja, hogy a horvát országgyűlés a maga képviselőit a közös magyar-horvát országgyűlésre, onnan pedig a legközelebb összeülendő delegatióba elküldje, s ezen közös ügyekben a közös magyar-horvát miniszteri ura vigye a kormányzatot. Arra nézve sincs semmi akadály, hogy Horvát-Szlavonországok az egyezményben részökre fentartott autonómiát minden, Fiumét és kerületét nem illető kérdések tekintetében saját országgyülésökön, saját kormányuk által valósággal gyakorlatba vegyék. Nem forog fen tehát semmi ok, hogy azon egyezkedések miatt, melyek jelen eló'terjesztvényünk folytán a fiumei kérdésre nézve kölcsönös értekezletek alapján meginditandók lesznek, a Magyarország s Horvát-Szlavonországok közti közjogi kiegyezkedés többi része azonnal hatályba ne lépjen, miután meg vagyunk győződve, hogy e részben a halasztás mind az illető felekre, mind a magyar korona összes országaira nézve káros hatással volna. Ugyanazért óhajtjuk, hogy a két országgyűlés által már elfogadott egyezmény mielőbb kir. helybenhagyásunk és szentesítésünk alá terjesztessék, s annak bekövetkeztével azonnal életbe is lépjen. Teszszük ezt azon őszinte atyai indulattal, melylyel népeink tartós megnyugtatására és kielégítésére törekszünk ; meg levén győződve, hogy ezen őszinte törekvésünk minden részről teljes elismerésre s méltánylásra találand. Hozzátok egyébiránt cs. kir. kegyelmünk és kegyelmességünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt Budán, ezernyolczszáz hatvannyolczadik évi november hó hetedikén. Ferencz József, s. k. Gr. Andi ásy Gyula, s. k. FŐRENDI ÍROM. II. ' - 34
