Főrendiházi irományok, 1865. II. kötet • 167-339. sz.
Irományszámok - 1865-234
CCXXXIV. SZÁM. 229 KILENCZEDIK CZIM. Az eljárás némely eltérő módjairól. t - • * I. FEJEZET. Községi foi rakodás. 475. §. A községi bíróság a helybeli bíróból, vagy törvénybiróból illetőleg hadnagyból, egy esküdtből és a jegyzőből áll, kik mindnyájan egyenlő szavazafjoggal birnak. Illetősége, a községi lakosoknak 30 frt értékét meg nem haladó személyes kereseteire terjed. 476. §. A községi bíróság az előbbi §. által illetőségéhez utasitott ügyekben mint egyeztető békebiró működik ; ehhez képest jogosítva van a folyamodó kérelme folytán az illető feleket személyes megjelenésre maga elé idézni. 477. §. Ha mind a két fél megjelent, a biróság megkísérli az egyességet, s ha sikerül, jegyzőkönyvbe veszi. Az ilyen egyesség végrehajtható. • 478. §. Ha az egyesség nem sikerül ; de a felek magukat a községi bíráskodásnak önként alá vetik : a biróság a sommás eljárás szabályai szerint ítéletet hoz, s azt az esküdt vagy a jegyző kiküldésével azonnal foganatosítja. Az Ítélet ellen felehbezésnek nincs helye, de az elmarasztalt félnek a törvény rendes útja fenmarad. 1 479. §. Mindenik fél köteles megidéztetése folytán (476. §.), a községi biróság előtt megjelenni. Az elfogadható ok nélkül meg nem jelent fél ellen 5 frtig terjedhető pénzbirság alkalmazásának van helye, melyet a rendes biróság a perben állapit meg, s melynek megtérítésére a fél akkor is köteleztetik, ha részére kedvezőleg döntetnék el a per. m 480. §. Ha a felek se ki nem egyezhettek, se a községi bíráskodást el nem fogadták, vagy az idézett fél meg nem jelent: erről a községi biróság hivatalos bizonyítványt ad, melynek alapján a folyamodó a pert rendes utón megindithatja, E bizonyítvány nélkül a rendes biróság által nem fogadtatik el a kereset. Községi bíróság. Egyesség és itélet. Hivatalos bizonyitvány.