Főrendiházi irományok, 1865. II. kötet • 167-339. sz.

Irományszámok - 1865-234

CCXXXIV. SZÁM. '201 a) ha a pertársak egy közös képviseletben vagy védelemben részesültek; b) ha a pertársak eery és ugyanazon követelés vagy kötelezettség által vannak az Ítéletben érdekelve j c) ha a követelések vagy kötelezettségek érvénye egy közös jogalap vagy főkötelezettség eldöntésétől függ, a mennyiben e jogalap vagy főkötelezettség tekintetében valamelyik pertárs felebbezéssel élt. Ez esetekben az ítélet valamennyi érdekelt pertárs nevében felebbezettnek tekintetik, azok kivételével, kik a felebbezésről a per folyamában mondottak le, vagy a kötelezettséget önként elfogadták. 291 §. Ha a m ásod bir óság részben érdemileg itélt, részben pedig a 108. §. értelmében további eljárást rendelt : a másodbirósági Ítéletnek érdemleges része ellen csak akkor lehet felebbezéssel élni, ha az első bíróságnál ujabb ítélet hozatott, és az az elleni felebbezés folytán már a másodbiróság is itélt. A felebbezési határidő tehát az első alkalommal hozott másod birósági Ítélet érdemleges része ellen szintén csak azon naptól számíttatik, melyen a másod bíróságnak ujabb kiegészítő s érdemleges Ítélete a félnek kézbesittetik, a kézbesités napja be nem számíttatván. Ha pedig az első bíróságnak a részbeni feloldás folytán hozott ujabb Ítélete ellen az érdekeli fél felebbezési jogorvoslattal nem él : ez esetben az első alkalommal hozott másodbirósági ítélet érdemleges része ellen a felebbviteli rendes határidő a 277. §. értelmében az elsőbiróság ujabb ítéletének kézbesítése napjától fog számíttatni. 292. §. A másod bíróság ítélete elleni felebbezésnek a harmad bírósághoz, — akár helybenhagyatott, akár megváltoztatott legyen az első bíróság Ítélete : mind a sommás, mind a rendes perekben helye van. Ilyen felebbezvényre nézve is ugy kell eljárni, mint az elsŐbirósági Ítélet elleni felebbezésnél. 293. §. Azon fél, a ki két egyenlő ítélet ellen további felebbezéssel él, — ha kérelmével a harmad biróság is elutasítaná, és egyszersmind ugy találná, hogy a törvény világos értelme ellen, vagy a biró avagy az ellenfél boszántása czéljából akadályozza a per befejezését : mint konok perlekedő 10 frttól 300 frtig terjedhető s a harmad bíróság által a per körülményeihez és a konokság mértékéhez képest megállapítandó birsággal büntettetik. E büntetést azon félre, ki saját beismerése alapján hozott Ítélet ellen élt felebbezéssel, — már a másod bíróság alkalmazza. Ezen §. eseteiben, ha az ügyvéd az általa képviselt fél egyenes utasitása ellenére él felebbezéssel : az elmarasztalt fél visszkereseti joga az ügyvéd ellen fenhagyatik. 294. §. Felebbezésnek ugyanezen szabályok szerint végzések ellen is, — de csupán a 188. 238. 244. 326. 332. 450. 468. 516. és 581. §§. eseteiben, van helye. 295. §. Az előbbi §, eseteiben, ha a másod bíróság az elsőnek végzését helybenhagyta, további felebbezésnek nincs helye. FŐRENDI IEOM. 11. 26 • Érdemleges vitelét és toábbi eljárás. Fellebbezés a barmad bírósághoz. i Konok felebbezés. • Felebbezés végzések ellen. •