Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.
Irományszámok - 1865-152
í CLII. SZÁM. 373 a b) alatti vonal Tekeháza közelében, az előbb körülírt vonaltól elágazik, s a Tiszát áthaladván, irányát Nagy-Szőlős, Tisza-Ujlak, Beregszász, Csap, Véke, Imreg felé veszi ; Kis-Szaláncznál a vizválasztéki vonalt áthaladja, s Buzafalv* közelében a tiszai vaspályához csatlakozik, hogy innét mint -ez utóbbinak második vágánya Kassáig vezettessék ; a c) alatti vonal az előbb körülírttól Véke vagy Imreg táján elágazik, és Sátoralja-Ujhelyt, Sárospatakot, Liszka-Olaszit érintvén, Zombor és Tarczal közt a tiszai vaspályába szakad ; a d) alatti vonalnak kiágazási pontja Csap mellett van, honnan a vonal majdnem egyenes irányban N.-Lucskát s ezután Munkácsot éri el. Az engedélyezett pálya Debreczen, Kassa és Szerencsnél a tiszavidéki vasút pályaudvarait közösen fogja használni. • A pálya építése és üzleti felszerelése egy, az engedélyesek által készített és a kormányhoz jóváhagyás végett felterjesztendő részlettervezet alapján fog eszközöltetni. A kivitel átalában jóváhagyott tervek és kormányhatározatok alapján létesittetvén, az építkezésnél különösen a kormány kívánalmai, nem különben a fenálló átalános építkezési és rendőri szabályok szerint keilend eljárni. A kormány fen tartja magának, hogy az építési terveken változtatásokat tehessen, amennyiben ilyesek a műszaki vizsgálat vagy a közmunka-és közlekedési minisztérium által 1868-ik évi april 20-án 4973. sz. a. kibocsátott s az országgyűlés jóváhagyása alá terjesztett ideiglenes vasutengedélyezési szabvány 6-ik §-nak határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárat eredménye nyomán, a közforgalom érdekéből és a pálya fenállásának biztosítására, nem különben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségesekül fognak találtatni. Ha az épités kivitelénél építész-gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár -a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, ez esetben az ily változtatás megengedése a kormánytól lesz kikérendő, mi által egyébként se a pálya tervezett főirányának változást szenvedni, se azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy, szemben az elfogadott vonallal, a lejt- és irány viszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak. A terület kijavítása, valamint a pálya alépítménye, egyelőre annyi térfogatra szoritkozIiatik, a mennyi egy nyomu sinuthoz és a kitérőkhöz, nem különben az állomásokra megkívántatik. A mennyiben azonban tekintettel a jövőre, a minisztérium czélszerünek itélendi a földterületet már most két vágányu vasútra kisajátítani, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetnek. Mihelyt az 1. §-ban körülirt vonalak valamelyikén annyira növekedett a forgalom, hogy az egy évi brutto .jövedelem mértföldenkint 120,000 o. é. frtot ezüstben fölülhaladna, akkor az engedélyesek azon időponttól kezdve, midőn az állam kamatbiztositását többé igénybe nem veszik, azonnal kötelesek az illető vonalon minden kártalanitás nélkül egy másik vágányt letétetni ; ellenben az állambiztositék igénybe vételének ideje alatt a forgalom növekvésénél a minisztérium bármelyik vonalon kivánhatja a második sin-ut előállítását ; csakhogy ezen esetben a részletek külön egyesség utján fognak az engedélyesekkel me gállap ittatni. Az emelkedések legtöbblete (maximum) a debreczen-szatmár-németi<|ekeháza-szigeti, továbbá a tekeháza-csapi szakaszon folytatólag egész a b) alatti kiágazási pontig, úgyszintén a csap-munkácsi szakaszon 1 : 250-hez ; a b) alatti kiágazási ponttól Sátoralja-Ujhelyen át egész Zomborig 1 : 150-hez arányban tűzetik ki; végre az ugyanezen kiágazási ponttól egész Kassáig terjedő szakaszon 1 : 100hozi leemelkedési legtöbblet (maximumj kívánatosnak találtatik ugyan, azonban ha ezen emelFŐKENDI IROM. 48
