Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.
Irományszámok - 1865-147
306 CXLVII. SZÁM. -\ üzletjoga, mintegy három esztendővel megcsonkittatik és másrészt az ezen üzletjogon alapuló 90 évi amortisationalis számitás föltételei megzavartatnak, a bizottság a törvényjavaslat 3-ik §-ának ezen szavait : ,,a jelen törvény szentésitésétől" ezekkel : ' v > . > i ^SLZ üzletnek az egész engedélyezett vörialöri megnyitása napjától" vélné fölcserélendőnek. Értesülvén továbbá a bizottmány, tett kérdése folytán — a közlekedési minisztérium képviselője részéről — hogy az eredeti Szerződés függelékében 1 a vállalkozók azon esetre, ha kénytelenek lennének a nagy sin szükséglet tekintetéből külföMi gyártmányt használni, a külföldről behozott sinek és kapocs eszközökért fizetett beviteli vám felének részökre történendő visszafizetésére voltak jogositva ; a bizottság a képviselőház által közlött törvényjavaslatban és engedélyokmány tervezetben nem foglalt ezen kedvezni énynek engedményezését annál inkább véli ajánlandónak, minekutána a belföldi ipar valószínűleg a tetemes sin szükségnek egyedül megfelelni képes nem leend és a nyert felvilágosítások szerint, még a fennálló vasuttételek mellett is, a külföldi sinek a belföldieknél tetemesen olcsóbbals: lennének, miért is e vámkedvezménynek megszüntetése a vasutépitkezési költségeket Öregbítené a nélkül,, hogy a belföldi iparnak akárminemü tekintélyes előnyt biztositana. Hozzájárul e tekintetben a bizottság meggyőződése szerint, hogy átalános nemzetgazdászati szempontokból a belföldi ipar támogatásának és fejlesztésének leghelyesebb eszköze nem egyes kedvezményekben, hanem az átalános jóllét lehető előmozdításában keresendő. A fogyasztás eszközeinek átalános gazdagodás általi öregbítése a termesztők és különösen az iparosok virágzó üzletének legbiztosabb eszköze. Kiválólag áll ezen elv ott, hol a közlekedési eszközök és jelesen a vasutak életbe léptetéséről van szó, és a mit a hazai vasipar e csekély vámkedvezmények engedélyezése által veszíteni vélne, azt számára az olcsóbban előállított vasúti közlekedések által fejlődésnek induló közvagyonosság és az annak folytán növekedő fogyasztás bőven pótolandja. Ennélfogva a bizottmány a fönemlitett vámkedvezménynek megadását a méltóságos főrendeknek határozottan ajánlja. Az átküldött törvényjavaslat és szerződési tervezet egyéb pontjaira nézve a bizottság magát semmi észrevételre fölhiva nem érezvén, és annak elfogadását ajánlván, szintúgy ajánlja a méltóságos, főrendeknek a vasút építkezések iránt átalában közlött határozati iavaslatnak érdemleges és szerkezetben* teljes elfogadását. Az alföld-fiumei vasútvonal tárgyában közlött határozati javaslatot illetőleg, midőn azt szinte a méltóságos főrendek elfogadásába ajánlja, megjegyzendőnek véli, hogy annak szerkezetében e kitétel helyett: „a legrövidebb vonalon" ezen kitételt: ,,a czélbavett közlekedés gyorsaságával és olcsóságával megegyező lehető legrövidebb vonalon" hiszi alkalmazandónak. A legrövidebb vonal oly absolut tétel, mely a létezhető körülmények kellő szembevételét kizárni látszik, lehetetlenné teszi az ottani vidékek érdekeinek azon érvényesítését is, mely a vonal fő kereskedelmi ez élj ával netalán megegyeztethető lenne, teszi azt szent István koronájának oly országrésze irányában, melynek a szent koronavali összeköttetése huzamosb ideig tettlegesen félbeszakítva volt, és épen jelenleg szándékoltatik ujolag szorosabbra fuzetni, és pedig oly esetben, hol eddig a kormány minden a vasutak által érintett vidékeknek, érdekeik előadására, és alkotmányos érvényesítésére alkalmat nyújtani iparkodott. A javaslatba hozott szerkezet ellenben, midőn egy részről a fiumei közlekedés országos kereskedelmi fő czélját előtérbe állítja, nem zárja ki az illető vidékek érdekeinek azon szembe vételét, mely a fő czéllal összeegyeztethetőnek mutatkozandik. Végre a bizottság kötelességének ismeri a méltóságos főrendé i figyelmét az iránt fölhívni, mennyire kívánatos lenne, hogy a kormány utján a főrendiházzal eleve mindazon okmányok eredeti szövege is hivatalosan közöltetnék, melyek a képviselőház törvényjavaslatainak és határozatainak alapul szolgálnak. Ezen közlés ugyanis és az annak folytán előterjesztett okmányok előleges tanulmányozása
