Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.
Irományszámok - 1865-137
284 CXXXVII. SZÁM. Ha jelenben önkéntesen megadunk oly jogokat, melyekkel nemcsak nemzetiségünket, hanem állami életünket is veszélyeztetnök, miért küzdöttünk, miért szenvedtünk és miért koczkáztattunk a velünk rokonszenvező testvér nemzetekkel együtt 18 év alatt csaknem mindent? Az alkotmányos szabadságot a centralismus lobogója alatt is kivivhattuk volna! A fenn elősorolt indokoknál fogva, kénytelenek vagyunk a méltóságos főrendi házat teljes tisztelettel felkérni, hogy a nemzetiségi kérdés országos tárgyalásánál fenebbi véleményünket figyelmére venni méltóztassék. Sepsi Szentgyörgy 1868-ik évi május 6-án. Nemes Három és Miklosvár törvényesen egyestilt székek állandó képviselő bizottmánya. II. melléklet a 137-ik számhoz. Méltóságos fó'rendi ház ! Nemes Abauj vármegye közönsége folyó év február hava 17-én közölvén velünk, általa az országgyűlés képviselő házához intézett abbeli feliratát, mely szerint hazánk állami önállóságának alapfeltételét és törvényes fejedelmünk trónjának legszilárdabb biztositékát a magyar hadseregnek nemzeti lábra leendő átalakitásával összefüggő honvédelmi rendszernek életbeléptetésében látja öszpontositva: indittatva érezzük magunkat ezen fontos kérdésre nézve kinyilatkoztatni, hogy mi is nemes Abaujvármegye nézetét teljes mértékben osztjuk, s akként vagyunk meggyőződve, hogy ezen czél valósításához az 186 5 /7-beli XII-dik törvényczikk 11. 12. és 13-dik fejezeteiben az alap már le van téve. A magyar hadseregnek fentirt módon és szellemben leendő átalakítását — midőn annak ő felsége többi országai hadseregével való egységes vezérlete és vezénylete államszerződésileg törvény által elintézve van — egyfelől a paritás elvének épségben tartása, másfelől pedig a közös védelem szükségéből kifolyó czélszerííség sürgetően igényli. Messze vinne, ha valamint a fenálló rendes hadsereg, ugy a szorosan vett honvédelmi rendszer megállapítása részleteibe akarnánk bocsátkozni, s különben is ez a törvényhozás feladatához tartozván, csupán a főpontokra szorítkozunk ugyanis : 1-ször. A rendes magyar hadseregre nézve, tekintettel a bel- és a közös hadseregben eddig fenállott viszonyokra ; tekintve, hogy kellő számú, hadtanilag képzett tisztek hiányában a jelenlegi magyar ezredeket rögtön ugy átalakítani nem lehet, hogy igényeinknek megfelelhessen : addig is, mig az önkénytesen valósittatnék, mindenek előtt szükségesnek tartjuk: a) Hogy Szent István koronája területén azon aránynak megfelelő számban és szerkezettel, mellyel a közös költségekhez járulunk, ép oly és annyi katonai iskolák állittassanak föl, valamennyi Ő felsége többi országaiban jelenleg virágzásban van, és hogy a Ludoviceum eredeti rendeltetésének adassék vissza, azaz: alakittassék oly katonai intézetté, melyben a többi katonai oskolákban jól végzett ifjak, hadapródok stb. a magasabb katonai tudományokban kiképeztessenek. b) Miután a magyar birodalom területéről besorozott ujonczok csakis magyar ezredekben osztathatnak be, állittassanak minden katonai szakmából, melyek egy hadsereghez szükségesek, rendes ezredek, osztályok vagy karok fel, mint például az utászi, mérnöki, tüzéri, hidászi stb. karok. c) Következőleg a magyar intézetekből kikerülendő tisztek, hadapródok, vagy altisztek osztassanak a magyar hadsereghez be, s ezen hadseregbe csak benszülöttek vagy honosított idegenek
